In memoriam XVI. Benedek – Joseph Ratzinger gyermekkora és ifjúsága
Joseph Ratzinger 1927. április 16-án született Németországban, Marktl am Innben. Ez a nap éppen nagyszombatra esett.
Születése után néhány órával keresztelte meg Josef Stangl káplán a Szent Oswald plébániatemplomban. „Ebből adódott, hogy a következő reggelen az éppen akkor megszentelt vízzel kereszteltek meg, abban az időben ugyanis még délelőtt ünnepelték »húsvét éjszakáját«. Egész életemre meghatározó jelentőségű eseménynek tartom, hogy az újonnan szentelt víz első kereszteltje lehettem” – írta önéletírásában. Az a tény, hogy élete kezdettől fogva ennyire elmerült a húsvéti misztériumban, mindig hálával töltötte el.
Joseph Ratzinger szülőháza Marktlban (Alexander Z)
XVI. Benedek pápa emléktáblája a szülőházán (Michael K., Wikipédia)
Mélyen vallásos, szerető családban nevelkedett. „Örömteli, színes, emberi kereszténységet” élt meg – írja „Az életemből” című könyvében.
Az apát, aki csendőr volt, többször áthelyezték. 1929-ben a család a Salzach menti Tittmoningba költözött, ahol József hároméves korában az egykori augustinus kolostor óvodájába járt. 1932 végén egy újabb költözés után a család Aschau am Innbe költözött. Az ötéves József ott járt iskolába, és a késő gótikus Mária mennybevétele plébániatemplomban részesült első szentáldozásban. Georg testvérével együtt a közeli Au kolostor ferences apácáitól kapott zongoraleckéket. A testvéreket a mai napig összeköti a zene iránti közös szeretet.
Joseph Aloisius Ratzinger iskolásként Aschau am Innben, 1932-ben. (AFP/Handout/Erzbistum Muenchen Und Freising)
Apjuk nyugdíjba vonulása után a család Traunsteinbe költözött, ahol egy kis parasztházat vásároltak. Tizenkét éves korában József követte bátyját, Georgot a traunsteini Szent Mihály-szemináriumba, „nagy reményekkel”, ahogy önéletrajzában írja. A szemináriumban, amely különösen a papi hivatások előmozdítására volt hivatott, a két testvér számára megkezdődött a papság felé vezető út.
„A náci rezsim vezetői már a kezdetektől bizalmatlanul néztek a katolikus egyház nem eléggé készséges szolgáira. A traunsteini lelkészt 1934-ben letartóztatták, a paplak előtt még bomba is robbant – nyilván megfélemlítésül. A gimnázium diákjai közül azokat, akik nem csatlakoztak önként a Hitlerjugendhez, megfosztották tandíjkedvezményüktől. A nem túl jómódú Ratzinger család is nehéz helyzetbe került, Joseph mégsem csatlakozott a náci ifjúsági szervezethez – áll Lauber könyvében -, a tandíjat apja kérésére az érsekség fizette.
A szeminaristáknak nem tiltották meg a Hitlerjugend- (HJ-) tagságot, 1939-ig egyetlen hallgatójuk sem lépett be. A nácik viszont 1939 márciusában kötelezték az összes 14-18 év közti fiatal fiút a HJ-tagságra, míg a 10-14 éves korosztályt a Deutsches Jungvolk várta. A traunsteini szeminárium igyekezett egy ideig elszabotálni a dolgot. Joseph Ratzinger végül 1941-ben, a 14. születésnapján került a Hitlerjugendbe. A nácik a HJ-felvonulásokat és -gyakorlatokat szándékosan mindig az ima- és a miseidőkre tették.” (Népszabadság, 2006.)
Joseph a gyűléseken való részvételt megtagadta. Tizenhat évesen besorozták a légelhárítókhoz, egy ideig Magyarországon is állomásozott, a második világháború végén dezertált. Rövid hadifogság után, 1945 végén Georg bátyjával a traunsteini papi szeminárium hallgatói lettek.
Georg és Joseph Ratzinger pappá szentelése (AFP/Handout/Erzbistum Muenchen Und Freising)
1946-tól 1951-ig filozófiát és teológiát tanult a Müncheni Egyetemen és a Freisingi Filozófiai és Teológiai Főiskolán. 1951. június 29-én szentelték pappá testvérével együtt. Rövid ideig Münchenben végzett lelkipásztori szolgálatot.
A Ratzinger család: Joseph (fent jobbra), bátyja Georg (fent balra), nővére Maria (lent balra), anyja Maria (lent középen) és apja, Joseph a bajorországi Freisingben, miután felszentelték őt és testvérét 1951-ben. (AFP/Handout/Erzbistum Muenchen Und Freising)
1953-ban doktorált „Isten népe és háza Augustinus egyháztanában” című értekezésével. Négy évvel később, 30 évesen a dogmatika professzora lett a freisingi filozófiai-teológiai egyetemen. Tudományos pályafutása során a bonni, münsteri, tübingeni és regensburgi egyetemeken tanított. Regensburgban egyetemi tanszéket alapított, amelyet ma is „Ratzinger-iskola” néven emlegetnek.
Josef Frings kölni bíborossal AFP/Handout/ Erzbistum Muenchen Und Freising
1962-ben a fiatal teológiaprofesszor Ratzinger elkísérte Josef Frings kölni bíborost a II. vatikáni zsinatra, és az egyik legfontosabb zsinati tanácsadó és zsinati teológus lett. 1977. március 25-én VI. Pál pápa a regensburgi teológiaprofesszort és nemzetközileg elismert teológust Julius Döpfner bíboros utódjává, München és Freising érsekévé, majd június 27-én bíborossá nevezte ki.
