Sziasztok!
Engedjétek meg, hogy most én írjak egy rövid élménybeszámolót a legutóbbi észak-dunás találkozóról!
Szóval minden szeptember 11-én kezdődött. 2010-ben. Felkerekedett a sülysápi delegáció egy autóval és egy kisbusszal (a gödöllői delegáció jóvoltából). 🙂 Köszi, Dávid! 🙂
Egész nap esett az eső.
Amikor megérkeztünk Drégelypalánkra, kicsit csalódott voltam, mert kb. 20 embert láttam. De aztán még jött néhány, így hát feltornáztuk a létszámot 40 körülre. 🙂
A találkozó klassz volt. Nagyon. Roppant családias volt. Minden programpont meg volt tartva, nem volt görcsös ragaszkodás a pontos kezdéshez, időbeosztáshoz. Mindenkinek volt ideje a másikkal való személyes találkozásra. Mint ahogy azt a képeken is láthatjátok a galériában. Volt játék, kiscsoport, színdarab, Szentségimádás, mise, sok-sok süti, nevetés, rengeteg beszélgetés, még egy kis tánc is.
Én személy szerint már akkor marha jól éreztem magam, amikor beléptem az ajtón (a kicsi létszám ellenére). Mert tudtam, hogy örülnek nekem, hogy számítok, hogy szeretnek, hogy figyelünk egymásra, hogy sok-sok őszinte mosoly hagyja el az arcokat…
Na, és hát a kiscsoport… 🙂 Szenzációs volt. Mindenki hozzászólt a témához, mindenkinek volt valamiféle gondolata, és azt be is dobta a közösbe, nem szakítottuk félbe a másikat… Köszi!
A témánk egyébként az ítélkezés volt. Ha érdekel, mi a különbség az ítélkezés, előítélet, ítélés, értékítélet között, illetve hogy jogosan ítélsz-e, ajánlom, olvasd el az előadást. Nyomás a letöltések menüponthoz! 🙂
Szóval én továbbra is csak azt tudom mondani, hogy egy jó kis közösség ez az Észak-Dunamenti Nagyboldogasszony Közösség. Ha oda jársz, tuti jól érzed magad.
Még ha esik is az eső.
Szeretettel:
Sári
