„De a szívünkben ott él a sose múló nyár…
…szólt a tábor szignál-ban, és ha nyár akkor DD tábor! A táborunk helyszíne a Dél-Duna történetében másodszorra Hernád volt. A szentségek bűvöletében töltekeztünk július 12-től 17-ig. Engedjétek meg, hogy minden napunkat, a szignál egy-egy sorával felütve számoljunk be a hét eseményeiről.
Kedd reggel érkeztünk a hernádi templomba. Szentmise, bemutatkozó kis csoport, sok-sok nevetés adták meg a tábor alaphangulatát. Hagyományosan este befogadócsaládokhoz megyünk vacsorázni, fürdeni, ami idén sem történt másként. A sok új hatás mellett mégis az esti kereskedős, kijutós játék segítette megérkezésünket, amiben Szíriából kellett kijutnunk. Hogy miért pont Szíria? Ez a második napon ki is derült…
“Indulj el, ha lépned kell messzebb a távolnál…”
csendül fel ismét a By the way – Sose múló nyár újabb sora, és indul is a második nap, ami a Keresztségről szólt. A keresztény létbe való bevezető szentség megértését színdarab segítette. De hogy is kell egy ilyet elképzelni?
Menália—-> Szíriai lány aki nem rég jött rá hogy keresztény szeretne lenni
Bendi atya—-> Vicces atya aki segíti Menáliát a hite elmélyülésben.
Jenci papa és Anzselika—-> Menália szülei.
Menália története egész héten folytatódott, ami minden nap segítette az előadásokat felvezetni.
“Ami bánt engedd el, vagy a lelkedhez tapad…”
A csütörtökön bűnbánati napunk volt. A bérmálásról, gyónásról hallgattunk előadást, utána pedig volt lehetőségünk gyónni és “elégetni” a bajainkat, fájdalmainkat. A napon még egy sztárvendéget is köszöntöttünk a körünkben, aki nem volt más, mint aaaa…
Püspök atya
Egy izgalmas kvíz keretében feltettük neki a kérdéseinket, így jobban megismertük őt. A püspöki mise után este várt ránk a táncház, ami jól lefárasztott minket.
“Töltődj fel, élned kell, vár ránk a túlsó part…”
A pénteki napunk böjti nap volt. Sok érdekességet tudtunk meg az előadásban az Oltáriszentségről és a Betegek kenetéről. A nap további részén csapatokban akadályversenyként kirándultunk el a buckai Szent Anna templomba, ahol Isten személyes levele fogadott minket. Szabadon elbóklászva, az Ő csendjében elmélkedtük át, aminek a bensőségét csak növelte, az esti közbenjáró ima. Meghittsége minden évben emlékezetes.
“Lakodalom van a mi utcánkban…”
várjunk ez nem a szignál-ból van…
A szombati napunk fiú, lány nap volt. Meghallgatunk egy tanúságtételt a házasságról, majd két csoportra váltunk. A fiúknak két kis pap, a lányoknak pedig két szerzetes nővér tartott ismertetőt szerzetesi hivatásukról.
De hogy miért is tértünk el a szignál szövegétől?
A keret történet két hős szerelmese Menália és Zaza a pénteki lánykérés után összeházasodtak. Így a tábor utolsó éjszakája egy hatalmas lakodalomba torkollott, melybe mindnyájan kibuliztuk magunkat.
Élj örök élményekkel, ami mindig megmarad.”
Pont ezekkel a szívünkben zártuk le a tábort az utolsó nap. A zárószentmise, kicsoport, és pakolás után feltöltődve, és lelkileg megújulva tértünk haza. Hálásan köszönjük a szervezést, és a közös élményeket.
Találkozzunk ugyanitt, csak augusztusban, a Nyárzárón! 🙂
Zammat Menal
A csoportképre kattintva éritek el a fotóalbumot.
