Idén nyáron július 25. és 31. között újabb települést hódított meg s Dél-Dunamenti Nagyboldogasszony Közösség, lelkes fiataljaiból álló seregével. A táborfalviak önként és dalolva adták át magukat annak a mámorító hangulatnak, amelyet magunkkal hordozunk, és minden tábor alkalmával egy kicsit bővítünk…
Amint az első riportból megtudtuk, Erdélyi Laura, és Hümpfner Erik idén átvette – a most már ifjúsági iroda vezető – Tóth Klári helyét, és ők lettek a régió felelősei, ebből kifolyólag a tábor főszervezői. Radikális programváltozás nem történt, hűek maradtak az alapötletekhez. Minden nap mise, előadás, kiscsoportos beszélgetés, játék, de egyedi programpontok is voltak.
Korinthusiak, effezusiak, kolosszeiek, antiokhiaiak, emmausziak, galaták, és filippiek; a kiscsoportok nevei a tábor kerettörténetéhez igazodtak. Idén a Római Birodalom korába mentünk vissza, amikor üldözték a keresztényeket és katakombákban kellett rejtőzniük.
A tábor mottója pedig: „Beavatás az életbe”. Minden nap, mise után és reggeli előtt volt egy kis napindító színdarab, melynek lebonyolításáért a kreatív csoport felelt. Farkas Laci atya mellett négyen, alkalmi segítők/kisebb testvérek lettünk kiválasztva a mottó köré kitalált történet eljátszásáért. Laci atya játszotta Szmirnai Szent Polikárp 2. századi püspököt, Filosophia (Takáts Zsófia) volt a bölcsesség megtestesítője, Blondinia (Szládik Betti) a szépségé, Maximus (Illing Ádám) a hatalomé, és Sportacus (jómagam, Szucsák Tamás) az erőé. Polikárp a színdarabok során négyünket tanított. A lelki csoport Ignácz Mária vezetésével a lelkigyakorlatos oldalra ügyelt. A tábort zsolozsmával, az altemplomban gregorián misével, és gyönyörű énekekkel színesítették.
Továbbá, négy nagyszerű előadást hallhattunk. Az előadók (Ignácz Panni, Urbán Gábor, Váradi András, Ferentzi Kristóf, és külön, a 17 éven felüli korosztálynak az atyák) a szentmise részeit, és szimbólumait magyarázták el nekünk, hogy megértsük, mi is zajlik éppen, mire kell odafigyelnünk egy adott résznél. A hallottakat az aznapi kiscsoportos beszélgetéseken minden fizikai megerőltetés nélkül beszéltük át, hiszen a témák nagyon érdekesek voltak.
Idén is sok helyi vállalta, hogy vacsorát és fürdési lehetőséget ad a táborozóknak. Szerintem mindenki nevében leírhatom, hogy nincs okunk panaszra, sőt, nagyszerű ellátásban részesültünk.
Mindennapi érdekességek:
A kiscsoportos bemutatkozás az első napon történt egy nagyszerű, feszültségoldó zászlós játék után. Az előtte való délelőtti beszélgetésen minden csoport saját címert készített magának. Magyarság-nap volt a második napon: íjászkodás, kvízversenyek, csizmák röpködtek a levegőben (Sportacus rúgta legmesszebb). A harmadik napon böjtöltünk, szentgyónást végeztünk. Este került sor a mindig nagyszerű és többeket megríkató szentségimádásra és a közbenjáró imára, melyre eljött két ismerős arc a tavalyi táborból: Steve és Lucia Thomashefski . Negyedik nap volt a sportnap. Szervezői: Nagy Emília, Váradi András, és jómagam. Volt foci, röpi, tánc, csoportjáték, és külön kiemelném az airsoftot. Az összes fegyverért, a több ezer kilőtt és ki nem lőtt golyótöltényért Illing Ádám felelt. Mikor a sportnap helyszínéről visszavándoroltunk, elkapott egy nagy zuhé, és mindannyian bőrig áztunk.
A számháború a vihar miatt át lett téve következő napra. A nagy játék után este tábortüzeztünk, és közben táncoltunk, beszélgettünk, jót mulattunk. Aznap éjjel még nagyobb vihar volt, ami a gyanútlan sátorozóknak nem, de a kreatívosoknak pont kapóra jött. Körülbelül hajnali két óra volt, amikor mindenkit beküldtünk a templomba, és kezdődhetett a szertartás. A hangos mennydörgéssel egybeszőtt liturgia alatt Polikárp testvér mindenkit a keresztény közösség tagjaivá tett, úgy, hogy az ősi jelet, a hal alakját rányomta a karukra.
Mindannyian mosollyal, öleléssel, néhányan könnyekkel búcsúztunk az utolsó napon. A szervezők, atyák, kisebb testvérek, alkalmi segítők, és a „nyanyák” áldozatos munkája meghozta gyümölcsét. Felejthetetlen élményekkel gazdagodtunk. Jövőre mindenkit nagy szeretettel várunk, hogy együtt újra összejöjjünk. A következő település valószínűleg Ócsa. Előre katonák!
Szucsák Tamás
