MENYEGZŐI LAKOMA
Szentáldozás (communio)
Bennünk maradó jelenlét
„Aki eszi az én testemet és issza az én véremet, az bennem marad és én őbenne.” (Jn 6,56)
A szentáldozás feltételei
Áldozni! Ez a legnagyobb kegyelem a földön. Lehetőled minden szentmisén, de csak halálos bűntől tiszta lélekkel szabad. „Vizsgálja meg tehát az ember önmagát, és úgy egyék e kenyérből és igyék e kehelyből, mert aki úgy eszik és iszik, hogy nem különbözteti meg a testet, saját ítéletét eszi és issza.” (1Kor 11,28-29) „Annak, aki súlyos bűn tudatában van, meg kell gyónnia, mielőtt szentáldozáshoz járul.” (Katolikus Egyház katekizmusa)
„Egyszer Gobbi atyának Krisztus megmutatta az ő titokzatos testét, és az atya elszörnyűlködött: ’Ilyen piszkos, mocskos az Egyház?’ Mire Jézus: ’Igen, a méltatlan és szentségtörő áldozatok miatt.’” (Gellért) „Már nincs olyan szentmise, ahol nem történik szentségtörő áldozás. Ha az én szememmel látnátok, mekkora ez a seb, amely az egész Egyházat megfertőzte, tisztátalanná és nagyon beteggé teszi! Ha az én szememmel látnátok, velem együtt ti is könnyet ontanátok!” (Gobbi)
A szentáldozás módja
A Szentírásban az Istennel való találkozást mindig megrendültség és imádó hódolat megnyilvánulásai kísérik. XVI. Benedek pápa. „ A Jelenések könyvében a huszonnégy vén gesztusa, akik arcra borulnak a Bárány előtt, mintája és mércéje lehet annak, hogyan kell a földi Egyháznak közelítenie Isten Bárányához.” … 1969-ig a római katolikus templomokban a hívek két térdre borulva, ajkukra imádkoztak. A Katolikus Egyház a nyelvre áldozást tekinti a szentáldozás normatív és mindenütt engedélyezett formájának, még ha rendkívüli formákra a püspöki konferenciák adhatnak is engedélyt a saját országukban.
A szentáldozás hatásai
A testvér szavunk egészen zseniális eucharisztikus értelmet hordoz: akik Krisztus Testében és Vérében részesülnek (test + vér = testvér), azoknak egymás testvéreivé kell válniuk.
A házasok a rendszeres szentáldozás hatása alatt uralkodni tudnak szenvedélyeiken, és azokat a szeretet szolgálatába tudják állítani.
Aki Krisztus testével táplálkozik, az magában hordja a feltámadás csíráját, és teste átalakulóban van. Hogy Krisztus halhatatlan, feltámadt Testéhez hasonlóvá váljon.
Súlyos megbetegedés esetén vagy műtét előtt hívj papot!
Communio a testvérekkel
Communio = szentháromságos stílusú közösség
Emlékszem, nyári ifjúsági táboraink csúcspontja volt, amikor mindenki meggyónt, és együtt áldozott. Nagyon mély egységet éltünk meg. Az emberek mintha kicserélődtek volna, jobban tudtunk szeretni és tisztábban örülni. Van, aki ennek hatására tért meg vagy lett elsőáldozó. (Farkas László atya)
Communio a szegényekkel és ellenszenvesekkel
Communio az egyházzal
„Az eucharisztia bemutatása belülről fakadó egységet jelent a Katolikus Egyházzal. Ez az egység a pápa és a püspök körérendeződik. Enélkül nem érvényes a szentmise.” (Bux)
Időbeni katolicitás (communio)
Az Eucharisztián közösségbe kerülünk mindazokkal, akik előttünk éltek az Egyházban. A megdicsőült Egyház (szentek), a tisztuló, szenvedő Egyház (tisztítótűzben szenvedők) és a földön vándorló Egyház egyetlen valóság, egyetlen nagy communio a szentháromságos egységben. Minden egyes Eucharisztián ez az egész Egyház van jelen valamiképpen, és ünnepel.
Miatyánk
„Az áldozásra készülve elmondjuk a Miatyánkot, amellyel kifejezzük, hogy legmélyebb identitásunkat nem családunk vagy nemzetiségünk határozza meg. Krisztusban vagyunk rokonok, Isten családja.” (Radcliffe)
Áldás és küldés
Ha elhagyjuk a templomot, Jézus rajtunk keresztül „kint” akar kapcsolatba kerülni az emberekkel. Mi vagyunk az egyetlen Biblia, amelyet a nyilvánosság még olvas.
„Ite, missa est!” „Menjetek, elbocsátás van!” „Mondjatok áldást (ti is mindenkire), mert arra kaptatok meghívást, hogy áldás legyen örökségetek!” (1Pét 3,9)
„Hivatásunk, hogy ezt az áldást másokhoz elvigyük. Vannak ma olyan emberek, akik már halottak lennének, de mert volt valaki, aki tudta, hogyan imádkozzon eredményesen és hogyan áldja meg őket, még mindig élnek. Sokan gyógyultak ki alkoholizmusból, drogfüggőségből, elmebetegségből és nagyobb fizikai megbetegedésből, mert a keresztények imádkoztak értük.” (DeGrandis)