Egyéb

Misekalauz (Szemelvények NEK-ed) – Befejezés

EUCHARISZTIA ÉS MISSZIÓ

Az eucharisztia, mint az Egyház küldetésének (az evangelizációnak) forrása és csúcsa

A beteljesedett küldetés szentsége

„Az evangelizálás ugyanis az Egyház sajátos kegyelme és hivatása, legmélyebb identitása. Az evangelizálásért létezik.” (II. János Pál)

Az eucharisztikus evangelizáció lépései

A szentmise szerkezete és az emmauszi történet elbeszélésének menete mintáját adja az evangelizáció lépéseinek, folyamatának. A történetből látható, hogy végső soron a kenyértörésre irányul, és az eucharisztikus kenyértörés tapasztalatából (Feltámadt az Úr!) fakad az örömteli evangelizáció.

  1. Az evangelizáció origója Isten megelőző szeretete. „Maga Jézus közeledett hozzájuk.” (Lk 24,15) Az evangelizáció első lépése az, hogy odaszegődünk embertársaink mellé, kísérjük őket életútjukon, és tanúsítjuk számukra Isten megelőző szeretetét. A szentmise legelején ugyancsak ezzel az örömhírrel találkozunk, amikor a pap így köszönti az egybegyűlteket. Dominus vobiscum! Az Úr veletek van!

2. A tanítványok … idegennek látják Jézust, mert valami elhomályosítja a látásukat. Sokszor a bűneink azok, ami miatt képtelenek vagyunk megélni Isten közelségének életadó erejét. Máskor gondjaink, reményvesztettségünk bűvkörébe gabalyodunk. Az evangelizáció második lépésében kérnünk kell Isten irgalmát:  „Kérjetek, és adatik nektek!” … Ahogy az emmauszi tanítványokat Jézus megszólította, és beszéltette őket aggodalmaikról, úgy a pap „Könyörögjünk!” felszólítására mi is csendben megfogalmazzuk kéréseinket, melyeket a pap mintegy összegyűjtve (collecta) az Úr elé visz. Az evangelizáltat is éppígy beszéltetnünk kell. Továbbá segíteni abban, hogy Istent személyesen megszólítva bocsánatot kérjen.

3. Ezután maga Jézus beszél a tanítványokhoz (igeliturgia): „Megmagyarázta nekik, amit az Írásokban róla írtak.” (Lk 24,27) … „Hát nem lángolt a szívünk, amikor beszélt hozzánk az úton és kifejtette az Írásokat?” (Lk 24,32) Az evangelizációban ez a hit ébredésének a szakasza, amikor meghirdetjük az evangelizáltnak Isten gyógyító igéit, valamint Jézus Krisztust és az Ő szabadító szeretetét, méghozzá olyan módon, hogy gyógyítóan és reményt adóan érje el az evangelizált konkrét élethelyzeteit.

4. Miután az emmauszi tanítványok a kenyértörésben felismerték Jézust, eltűnt a szemük elől. De felismerték láthatatlan, velük maradó jelenlétét az Eucharisztiában, s megváltozott, örömteli szívvel „visszatértek Jeruzsálembe” (Lk24,33), és csatlakoztak az apostoli Egyház közösségéhez.A szentmise további részében mi is az egész Egyházzal imádkozzuk a Miatyánkot és vesszük magunkhoz az Oltáriszentséget. Az evangelizáció folyamatának befejező lépése akkor valósul meg, amikor elvezetjük a megtért embert az Egyház egy konkrét közösségébe, ahol részesedik a keresztség szentségében, beavatást nyer az Eucharisztia misztériumába, és a bérmálásban elnyeri a Szentlélek ajándékainak teljességét.

Aki felismeri Jézust a kenyértörésről, … az nem tarthatja meg magának ezt az örömet, hanem „még abban az órában” (Lk 24,33) útra kel, hogy maga is evangelizáljon másokat, akik még nem ismerik az Úr szeretetét. Erre hív a  szentmise végén Jézus küldetési parancsa: „Ite!”, „Menjetek!”

Nos, megyünk?