Közbenjáró ima a világ megtéréséért IV.
Mária a történelemben
Nándorfehérvár:
1456 májusában II. Mehmed szultán nagy létszámú, közel 60-70 ezer fős haderejével megindult a magyar végvárvonal kulcspontja, Nándorfehérvár ellen. A szultáni haderő már csak néhány napnyi járásra volt a végvártól, amikor III. Callixtus pápa 1456. június 29-én gyakorlatilag lelki keresztes hadjáratot hirdetett a fenyegető Oszmán Birodalommal szemben.
A pápai levél ekkor még nem a déli harangozást rendelte el: „az összes városok, területek és helyek minden egyes templomában a Nona [délután 3 óra] és Vesperas [délután 6 óra] között, tudniillik a Vesperasra harangozás előtt, de azt legalább egy fél órával megelőző időpontban, egy vagy több messze hangzó haranggal, hogy jól hallhatók legyenek, minden egyes nap háromszor harangozzanak, ahogy este az Angyali üdvözletre harangozni szokás, és akkor ki-ki az Úr imádságát, azaz a Miatyánkot és az Angyali üdvözletet, vagyis az Üdvözlégy Mária, malaszttal teljest háromszor köteles elmondani”. Miután III. Callixtus pápa értesült a nándorfehérvári diadalról, új értelmezést adott a korábbi rendelkezésének, és ekkor már a győzelem miatti hálaadásért harangoztak. A következő évtől a harangozást, valamint az imák elmondását a déli időpontra tették át.
Állítólag Hunyadi János Nándorfehérvár ostrománál, kardja markolatával együtt csuklójára tekert rózsafüzérét is szorongatta.
Lepanto
A törökök elleni élet-halál harcban, a Lepantónál aratott győzelem (1571. október 7.) után Szent V. Piusz pápa elrendelte a Győzelmes Miasszonyunk ünnepét, és a loretói litániába bevezette a „keresztények segítsége” megszólítást.
A diadalt az egész keresztény világ a rózsafüzér imádkozásának és a Szűzanya segítségének tulajdonította. Maga a pápa is a rózsafüzért imádkozta az ütközet ideje alatt, s közben látomása volt a győzelemről. A Rózsafüzér Királynője nevet XXIII. János pápa 1960-ban adta az emléknapnak.
Bécs
Bécs (1683.) (majd Buda) visszafoglalását az Egyház Szűz Mária neve segítségül hívásának tulajdonította és XI. Ince pápa egyetemesen elrendelte Szűz Mária Nevének ünnepét (szept. 12. – Hétkápolna búcsú mindig az ezt követő szombat-vasárnapon van).
A pápák a rózsafüzért mindig úgy ajánlották mint hatékony spirituális segítséget a társadalom bajaira. (II. János Pál apostoli levele a Szent Rózsafüzérről, Rosarium Virginis Mariae, Új Ember, Budapest 2002. röv. RV, 2.) Napjainkban is sok baj és támadás éri nemzetünket. Éppen ezért kapaszkodjunk rózsafüzérrel a Szűzanyába. Számtalanszor beigazolódott már, amit XII. Pius pápa mondott: Nagy a hatalma annak a hadseregnek, amelyik a kard helyett a rózsafüzért tartja kezében.
Portugália
A fatimai jelenések után Portugália kimaradt a 2. Világháborúból
Ausztria
1955-ben eltávolította az oroszokat a katolikus Ausztriából.
A világháború után Bécs szovjet fennhatóság alá került. Több, mint 300 sikertelen tárgyalást folytattak annak érdekében, hogy Bécs orosz megszállását megszüntessék. Amikor már minden remény tűnni látszott, Petrusz Pavlicsek atya, egy ismeretlen ferences rendi szerzetes rózsfüzér imádságot javasolt, és arra kérte az osztrák népet, hogy vegyenek részt engesztelő rózsafüzér-körmenetben. Nemsokára egész Ausztria imádkozni kezdett. Petrusz atya Portugáliából elhozta a Szűzanya szobrát, és felmutatta a népnek. Kinyilatkoztatást hallott: “Tegyétek amit mondok, és megadatik nektek a béke.”
A nemzeti rózsafüzér imában az egyszerű emberek mellett a vezető politikusok is részt vettek. 1955. májusában mindenki csodálkozására a szovjetek elhagyták Ausztriát. Bécsbe érkezett a szovjetek külügyminisztere, Molotov, aláírták az iratokat. A csoda beteljesedett.1962-ben
Fülöp-szigetek
1986-ban békésen bukott meg a fülöp-szigeteki Markos-diktatúra.
A Fülöp-szigeteken milliós tömeg vonult az utcára Markosz diktátor ellen, aki készenlétben állt már a tankjaival, hogy szétoszlassa a felbőszült tömeget, de a nép közé mentek a püspökeik és elkezdték velük a rózsafüzért imádkozni és Markosz ezzel a szelíd erővel nem tudott mit kezdeni, magától eltakarodott.
A Szűzanya már 1917-ben kérte a pápát és a püspököket, hogy ajánlják fel Oroszországot az ő Szeplőtelen Szívének. E fölajánlást XII. Piusz végezte el 1942-ben, majd VI. Pál 1964-ben megismételte, de nem vonták be a világ püspökeit, Mária kérését így csak részben teljesítették. II. János Pál pápa 1984. március 25-én, megemlékezve Máriának az angyali üdvözlet percében kimondott igen-jéről – lélekben a világ összes, előzőleg „összehívott” püspökével együtt – a pápa Mária Szeplőtelen Szívének ajánlotta mind az embereket, mind a népeket. Lúcia nővér személyesen megerősítette, hogy ez az egyetemes és ünnepélyes fölajánlás megfelelt a Szűzanya kívánságának.
Ezután vér nélkül bukott meg1989-ben a román diktatúra, 1991-ben a szovjet kommunizmus.
Beigazolódott, ha imádkozzuk a rózsafüzért, akkor elnyerjük Szűz Mária oltalmát, a látszólag legyőzhetetlen ellenséggel szemben, a legkegyetlenebb megpróbáltatások idején is.
