Nagycsütörtök. De mi is ez pontosan? Jézus Krisztus elárulásának és elfogásának a napja. Nagy ünnep ez a katolikus egyház számára, ugyanis ezen a napon alapította meg Jézus az Oltáriszentséget.
Aranyszájú Szent János mondja, hogy – „ Amikor az Eucharisztiát ünnepeljük, a szentély megtelik számtalan angyallal, akik az isteni áldozatot imádják az oltáron”-
Ezzel a nappal kezdődik Jézus Krisztus értünk vállalt szenvedése.Az Eucharisztia megalapításával az Úr egy felfoghatatlan ajándékot adott számunkra, ami éltet és erőt ad az életünk útján.
Füleczki István atya (az Eszterházy Károly Főiskola lelkésze) a következő elmélkedéssel erősíti bennünk arról, hogy Érted és Értem vállalt minden szenvedést az Úr. „A nagycsütörtöki szertartással elkezdődik a szent három nap, amely során végigelmélkedhetjük Jézus Krisztus értünk vállalt szenvedését. A liturgia drámája, szépsége, művészi felépítettsége szemlélteti a hívő ember számára, hogy Krisztus a legvégsőkig kitartott személyesen mellettem, bűnös ember mellett. Mindent, az elfogatást, megostorozást, kigúnyolást, bántalmazást Értem vállalta a Mester. A nagycsütörtöki karizmaszentelési szentmisében a papság a főpásztorral együtt újítja meg a papi ígéretet, s ezzel tesznek hivatásukról és Krisztusról tanúságot az emberek előtt. Az esti szertartásban már az utolsó vacsorára, a lábmosásra, a szeretetre és az alázatra emlékezünk a szentmisében, s ezt követően pedig virrasztunk. Imádkozunk. Csendben szemléljük Krisztust, ahogyan a getsemani kertből elhurcolva a főpap udvarába viszik, s ezzel elkezdődik a – megint csak hangsúlyozom: Értem vállalt szenvedése az Úrnak…”
Kasza Boglárka
Ipoly mente
