Április 27-én szentté avatták a 2005-ben elhunyt II. János Pál pápát. Tudtátok, hogy a kiváló memóriájú pápa fiatalkorában színjátszó iskolába járt? És azt, hogy érsekként egy alkalommal autósüldözés során rázta le a ráküldött kommunista titkosszolgálatot? Vagy azt, hogy ő volt az első pápa aki betette a lábát egy mecsetbe?
A hihetetlen memóriával rendelkező Karol Wojtyłának gyermekkorában a dráma és az irodalom volt a szenvedélye. Történt egyszer, hogy egy előadás előtt két nappal az egyik főszereplő lebetegedett, és nem volt aki helyettesítse. Ekkor lépett a színre Karol, akinek bár már volt szerepe, bevállalta kiesett társának helyét, és 48 óra alatt bemagolta a szövegkönyvet.
Bár a lengyelországi kommunista rendszer tiltotta az egyház által szervezett ifjúsági kirándulásokat, a lengyel plébános, majd bíboros nem ijedt meg a fenyegetésektől, és tucat számra szervezett szabadidős tevékenységeket. Egy-egy evezőtúra alkalmával például egy felfordított kenut oltárként használva tartotta meg a misét.
Érettségijét követően beiratkozott a krakkói Jagelló Egyetemre és egy színjátszó iskolába. A náci megszállás idején az egyetemet bezárták, ekkor egy kőbányában, majd egy vegyi üzemben dolgozott.
Amikor Lengyelországból végleg kiűzték a nácikat, az ország romokban állt. Nem volt ez alól kivétel az a szeminárium sem, ahová 1942-ben titokban jelentkezett papnak Wojtyła. Kispapként több társával együtt visszatért tanulmányainak helyszínére, és segítségükkel az üzemképtelen épületből újra használható és lakható intézményt varázsoltak. A munkák során a befagyott csöveket is el kellett távolítaniuk, így a fekáliával teli szennyvízelvezetőt is, amely szétdarabolásánál és kihordásánál a későbbi pápa segédkezett.
A pápa 73 éves koráig aktívan síelt. Több anekdota is született ezen hobbija kapcsán. Az egyik legismertebb: 1964-ben Zakopáne környékén síelt, ám egy vihar miatt véletlenül csehszlovák területre csúszott át. Nem voltak nála az iratai, így mikor a határőrök elfogták, ez a sokatmondó párbeszéd zajlott le köztük: – „Neve?” – „Karol Wojtyła.” – „Foglalkozása?” – „Krakkó érseke.” – „Krakkó érseke… Krakkó érseke… miért nem mindjárt a római pápa?”
Püspökként a lengyel kommunista titkosszolgálat állandó megfigyelés alatt tartotta, s mire pápa lett, 18 kartonnyi adat gyűlt össze róla. Otthona is be volt poloskázva. Egy alkalommal az érsek titokban akart találkozni Wojtyłával, így a püspök sofőrje egy kisebb autósüldözés során lerázta követőiket, így a két egyházi személy nyugodtan beszélgethetett a találkozóhelyen.
II. János Pál pápának hihetetlen munkabírása volt, nem volt szokatlan, hogy napi 12-16 órát dolgozott. Egyik titkára így jellemezte: „akár a vulkán energiája”.
Pontifikátusa idején 129 országban járt, utazásai során 1,2 millió kilométert tett meg, amely a Föld és a Hold közti távolság háromszorosa.
Az 1054-es nagy egyházszakadás óta ő volt az első pápa, aki meglátogatott egy ortodox többségű országot, Romániát. Volt Görögországban, ahol előtte ezer évig nem járt pápa. Damaszkuszban is tiszteletét tette, ahol látogatást tett egy mecsetben, így János Pál lett a történelem első pápája, aki ezt a lépést megtette. Elzarándokolt Auschwitzba is, ahol szintén nem járt még pápa előtte.
A kommunista megfigyelőkkel való „bújócska” tapasztalatait felhasználva többször kijátszotta a Vatikán biztonsági őreit is. „Szökései” alkalmával gyakran kirándulást tett a hegyekbe, néhány alkalommal pedig síelni ment, de sokszor megesett, hogy Róma városában barangolt.
Habár több, mint kétezer püspök teljesít szolgálatot világszerte, János Pál mindegyikőjük nevét kívülről tudta. Kivételes memóriája nem csupán egyházi személyekre korlátozódott, rég nem látott ismerősök évekkel később megdöbbenve fogadták név szerinti köszöntését.
Több ember látta a nemrég szentté avatott pápát, mint bármely más történelmi személyt: egy becslés szerint élőben mintegy másfél milliárd ember.
Kulcsár Ádám
