Fogadjátok szeretettel Baran Zsuzsi kisebb testvérünk versét!
Tiéd vagyok!
Atyám, csak úgy válik
teljessé imádatom,
ha összes vágyam átadom
az utolsó szálig.
Pár vágyam bennem reked,
pedig tudom, egy napon
a százszorosát kapom,
de nehéz odaadnom neked.
De hiszen úgyis látod,
hogy nekem fontosabb már
az én szándékomnál
a te elgondolásod.
Ha benned bízik szívem,
gyenge lehetek bár,
jöhet akármi már,
nem árthat semmi sem.
Olyannak teremtettél,
hogy helyt tudjak állni,
és valóra tudjon válni
a legfontosabb cél.
És én köszönöm neked,
hogy te adtál eszet,
amit lelked vezet,
és mély érzelmeket.
És a lélek gyümölcsöm,
hogy szelíd és jó lettem,
az sem az én tettem,
csak tőled kaptam kölcsön.
Köszönöm ezeket,
és tudom jól, hogy kamat
nélkül nem is szabad
visszavinnem neked.
Amitől este félek,
azt mindig hozzád viszem,
te nyugtatsz meg, hiszen
a kegyelmedből élek.
Kérlek, add, meg nekem
bár meg sem érdemlem,
hogy veled élhessem
az örök életem.
Baran Zsuzsanna
