Történetünk 2015-ben kezdődött, amikor újra összeült a Jeditanács, megvitatni, hogy hol is legyen a következő szilveszteri party. Választásunk Cserkeszőlőre esett, ami az eddigi helyszínektől eltért, de ezt nem bántuk meg. Ahogy az ifjú Padavanok sem, akik elmerészkedtek Cserkeszőlőre, hogy együtt ünnepeljék meg a közelgő újévet. Dőlj hátra és olvasd el beszámolónkat!
Az óév utolsó napját hálaadó Szentmisével köszöntöttük, melyet Varga Tamás atya celebrált. Már ekkor kezdtek szállingózni az emberek a templom melletti plébániára. A kedélyes hangvételű Szentmise után elkezdődött a termek díszítése, lufikkal és szerpentinekkel. Eközben az asztalon egyre gyűlt a sok finomság, sütemény és üdítő.
Miután teljes díszbe vontunk mindent, kezdődhetett a köszöntő, és a résztvevők csapatokra osztása. Ez úgy valósult meg, hogy mindenkinek tűztek a hátára egy „híres” pár férfi-, illetve női tagját. Ezután mindenki kérdések útján eljuthatott „párjához”, majd ezt követően a férfiak/kékek és a nők/fehérek egy csapatba tömörültek. A „férfiak” lettek a sithek, a „nők” pedig a Jedik. Ezután következett a dolog izgalmasabb része, a sötétben bújócska, amely annyiból állt, hogy a két csapatból kiválasztott embernek meg kellett keresnie az ellenséges csapat tagjait időre.
Ezután következett a paraszt-activity, amely igen vidám hangulatban telt. Már ekkor kezdték fellőni mindenfelé a tűzijátékokat, de a Tisza-party java még csak ezután következett.
Mindenkit beinvitáltak a nagyterembe, majd hirtelen lekapcsolva a világítást, elkezdődött valami. Egy váratlan pillanatban vonultak be a furcsa idegenek, fejükön kapucnival, kezükben fénykarddal a Star Wars ikonikus zenéjére. Miután megálltak a terem közepén, eldobták fénykardjukat, és a kapucnit ledobva fejükről eljárták… a szambát, majd egy magyar stílusú táncot. Végül újra elsötétült minden, s az „idegenek” méltóságteljesen kivonultak.
Majd elkezdődött a közös társasozás, emelkedett hangulatú beszélgetés, nevetés. Egyre közelebb kerültünk éjfélhez, ám előtte még kvízeztünk egy kicsit. Majd amikor éjfélt ütött az óra, s átléptünk 2016-ba, elénekeltük a Himnuszt, majd koccintottunk az újév tiszteletére. Ezt megünnepelvén szinte kidőlésig Just Dance-eltünk és karaokéztunk, bár olyan is volt, aki a társasjátékokat részesítette előnyben.
Szinte alig volt olyan ember, aki ébren maradt volna napkeltéig. Az újév első napján pedig mindenfelé már csak karikás szemeket, gyűrött, de boldog arcokat lehetett látni az újévi, reggel nyolc órási Szentmisén, ahol Tamás atya meg is jegyezte, hogy nagyon örül, amiért ilyen sokan fel tudtunk kelni erre a „korai” időpontra.
Jó volt Veletek újra együtt lenni! Jövőre, Veletek, ugyanekkor, ugyanitt vagy esetleg máshol! 🙂
Ferenczi Zsuzsi
Fotók: Balázs Cintia
