A Galga folyó mentén lévő kis- és nagyvárosokban, falvakban élő keresztény fiatalok egész évben erre a táborra várnak, mely a váci egyházmegye szervezésében jöhet létre immár tizenharmadik éve, Máriabesnyőn. A járvány miatt, az évközi találkozók szüneteltek, vagy átköltöztek az online felületre, így a személyes találkozásra már nagyon vártak a fiatalok. Kik újonnan, “friss galgásként”, kik pedig “régi jóbarátként” kezdték a hetet.
Ebben az évben váratlan nehézséggel szembesültek a szervezők, hiszen a szokásos helyünket el kellett hagynunk és egy kicsit arrébb, a Mater Salvatoris lelkigyakorlatos ház mögötti dombon, valamint a Szent Ferenc közösségi házban, kellett felfedeznünk a lehetőségeket és a területet. A sátortábor jóval messzebb került a helyszínektől, melyeken napközben jelen voltunk, azonban a táborozók könnyedén vették ezt a nehézséget.
Ferenc pápa által meghirdetett Szent József év jegyében az idei tábor témája is Szent József volt. Az előadások róla szóltak, a kiscsoportos beszélgetésekben is ő játszott központi szerepet és az utolsó nap “színpadra” vitt vicces kis szösszeneteknek is nagy részében jelen volt.
A majdnem száz fős táborban, kisebbek és nagyobbak számára is érthetően és befogadhatóan adták át az előadók azt a keveset, melyet Szent Józsefről tudunk. Hiszen az üdvtörténetben hatalmas szerepet játszott, a Bibliában mégsincs egyetlen kimondott szava sem. A háttérben munkálkodó szentről, akinek nem a szavai hanem a cselekedetei voltak fontosak, végül mégis sokmindent tudhattunk meg.
A lelki napon volt lehetőségünk szentgyónásra, melyhez számos környékbeli atya nyújtott egy egész délelőttös segítséget, hogy a szentáldozásban minél többen tudjunk egyszerre részt venni. Szerdán Marton Zsolt püspökatya tisztelt meg minket jelenlétével, a forgószinpados előadásban tanúságot tett, aznap pedig ő tartotta nekünk a szentmisét a bazilikában. Este a kihagyhatatlan közbenjáró ima emelte az év közben sokaknak meggyötört lelki életét.
A számos lelki mellett a testi táplálék is jelen volt. Finom és bőséges étkezéssel, mindennapos csapatjátékokkal és a táborhelyre való domb-mászással erősödtünk meg.
A tavalyi táborhoz képest idén eggyel kevesebb tábor vezetőnk volt, mivel hamarosan új életet kezd, így neki már sajnos nem volt ideje teljesen jelen lenni. Egy napra azonban ő is eljött, így el tudtuk méltóképpen búcsúztatni és megköszönni neki, eddigi szolgálatait.
A tábor végére minden “friss galgás” “régi ismerőssé” vált, jövőre már együtt tudjuk fogadni az újonnan érkezőket. A szervezők minden erőfeszítése kevés lett volna, ha a Szentlélek nem támogatja munkájukat, így idén is egy szuper tartalmas táborral, élményekben és Istenben gazdag héttel lettünk gazdagabbak.
Végezetül pedig a tábor központi üzenetével búcsúzom: “József erre felébredt az álmából és úgy tett, ahogy az Úr angyala parancsolta.” (Mt 1, 24)
Nagy Zuzu
