Azt vettük a fejünkbe, hogy a legutóbbi DD-s találkozónkról ez alkalommal írjunk közös cikket. Ezzel az álmos szelfivel jelentkezünk Dunaharasztiból, március 7-én az év első Dél-Dunás találkozójáról. Ketten, ugyanarról, az adományozás jegyében, 13 év korkülönbséggel. 🙂
„Én még csak másfél éve vagyok tagja a Dél-Dunának, de úgy érzem már nagyon jól beilleszkedtem közéjük. A nap elején hatalmas lendületet ad, mikor újra látom őket. Mint „kisebbtestvér”, most csak a délutáni játékban tudtam segíteni, ezért a nap nagy részét az új arcok megismerésével töltöttem. Mindig jó látni, hogy mennyire élvezik a programokat, és egyre inkább beilleszkednek közénk. Az, hogy a barátaimmal együtt dicsérhetem Istent, számomra mindent felülmúl. Szeretek velük együtt énekelni, és imádkozni. Remélem még sokáig tudok szervesen részt venni ebben a csodás dologban.” (Mák Rebeka, 14)
„Igazán elmondhatom, hogy már öreg motorosnak számítok a résztvevők között, hisz már lassan tíz éve járok a Dél-Dunába. Rengeteg találkozó, táborok, KT program részese voltam már. De most is örömmel jövök, hiszen…
Bár a szervezésből egyre inkább kimaradok, jó látni, hogy most is sok fiatalnak jelent felüdülést a DD. Békével tölt el, hogy ami nekem sokat segített a kibontakozásomban, annak ők is a tagjai, és magam is segíthetek ebben. Jó szívvel viszem hírét és ajánlom ismerőseimnek. Talán ennek is köszönhető, hogy mindig vannak újak, viszont itt vannak a korombeliek is, sokszor családdal együtt. Velük lehetek, velük nevethetek, köztük otthon lehetek.”
(Blaschke Sebestyén, 27)
A képre kattintva érhetitek el a fotóalbumot.