Elkezdődött a nagyböjt. „Rutinosan” tudom, hogy mit kell tennem. De olvastam valamit, ami elgondolkodtatott, hogy nem maradt-e ki mégis valami.
Íme, Hornyák Imre atya írása:
„Először a BÖJT LÉNYEGÉT kéne tisztán látni!
Az Ó-és Újszövetségben a böjt arra való, hogy a választott nép – amely az engedetlenség útján – eltávolodott az Úrtól, ismét haza találjon /vissza találjon/.
Tehát a böjt AKARÁSÁNAK lépései:
Első lépése, hogy felismerjük, hogy eltávolodtunk az Istenünktől.
Második lépés, annak felismerése, hogy a vissza találás CSAK az engedelmesség útján lehetséges (a böjt módja és formája nem önkéntes, nem választható: hamuba ülni, kenyéren és vízen… jelenleg a hús tilalom.)
Harmadik lépés: az önmegtagadás – nem a saját érdekeimet, előnyeimet tolom előre, hanem másokra figyelek (kiengesztelődök, megbocsájtok, bocsánatot kérek, jótékonykodok…)
EZEK NÉLKÜL NINCS BÖJT – nincs vissza találás az Istenhez! (Amely az Isten iránti szeretetből fakad – tehát a böjtöt valakire „RÁKÉNYSZERÍTENI nincs értelme!!!)”
Megütött a gondolat, hogy a böjt kezdetén felteszem-e magamnak a kérdést, hogy hol érhetem tetten, hogy eltávolodtam Istentől. Vajon tud-e ez nekem fájni?
Aztán az engedelmesség… Nekem se megy könnyen. Sokszor fordul elő, hogy jó ötleteket gyűjtök a böjtre, személyemre szabom a nagyböjti időt, aztán a sok jó ötletből… hát… Ti is tudjátok mi lesz!
Újabb részlet az írásból:
„A (hús) tilalom arra való, hogy nap, mint nap figyelmeztessen arra, hogy mire vállalkoztam (böjtre-mert vissza akarok térni Istenhez!), azaz erősen kell vigyáznom, oda figyelnem (kontrollálom a testemet!), hogy a szeretet útján el ne bukjak ismét!
A testem pedig állandóan figyelmezteti az értelmemet, hogy most a (VÁLLALT) feladatomról el ne feledkezzek és a testem és értelmem pedig a lelkemet (lelkületemet) igazítja vissza a helyes útra.”
S végül a másokra figyelés… Különleges időszak lehetne így a nagyböjt!
Izajás prófétánál olvashatjuk:
Íme, ez az a böjt, amely tetszik nekem:
oldd le a jogtalan bilincseket,
oldozd meg az iga kötelékeit!
Bocsásd szabadon az elnyomottakat,
és minden igát törj össze!
Íme, törd meg az éhezőnek kenyeredet,
és a bujdosó szegényeket vidd be házadba!
Ha mezítelent látsz, takard be,
és testvéred elől ne zárkózz el!
Akkor majd, ha szólítod, az Úr válaszol,
ha kiáltasz, így szól: »Íme, itt vagyok!«
Ha eltávolítod körödből az igát,
az ujjal mutogatást és a hamis beszédet,
ha lelkedet adod az éhezőért,
és a meggyötört lelket jóllakatod,
akkor felragyog a sötétségben világosságod,
és homályod olyan lesz, mint a déli verőfény. (Iz 58,6-7 és 9-10)
Gintner Orsi
