Minden egy csodával kezdődött: 1157. december 21-én egy szikla zárta el az utat Magnus, a bencés rendi szerzetes előtt, aki egy Mária szobrot cipelt. Kimerülve segítséget kért a szobortól – mire a szikla kettétört. Ebben égi jelet látva a szerzetes egy cellát épített a Mária-szobornak a sziklában („Maria in der Zelle“ – Mária a cellában) és ezzel megalapozta Mariazell létrejöttét.
Ez a szobor lett később az egész Duna-térségből érkező zarándokok célpontja. A szobrot Magna Mater Austriae-nak, Magna Hungarorum Dominának és Mater Gentium Slavorumnak is titulálják, így az évszázadok óta érkező zarándokok Ausztria, Magyarország és a szláv népek nemzeti szentségeként róják le tiszteletüket a szobor előtt a Mariazelli-bazilikában. Az első nagyobb zarándokmenetekre az 1330-as években kerülhetett sor. A jubileum alkalmából számos nagy rendezvényre és eseményt rendeztek a legkiemelkedőbb ezek közül minden kétséget kizáróan XVI. Benedikt pápa látogatása 2007. szeptember 8-án, aki zarándokként érkezett Mariazellbe.
