Ferenc pápa és a fiatalok találkozása
FERENC PÁPA GONDOLATAI A FIATALOKNAK
Április 29-én, szombaton Ferenc pápa a fiatalokkal találkozott a Papp László Sportarénában.
Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök, az MKPK Ifjúsági Bizottságánbak elnöke köszöntötte a Szentatyát. Elmondta, hogy „az ifjúság kora a nagy kérdések ideje. … De a fiatalság ugyanakkor a nagy válaszok ideje is. Nem nekünk felnőtteknek kell a válaszokat megadnunk, hanem az a feladatunk, hogy segítsünk nekik megtalálni azokat …”
A fiatalok nevében átnyújtott ajándékok: egy foci, ellátva Puskás Ferenc aláírásával, egy Rubik kocka és egy üveg Tokaji aszú.
Ezután négy fiatal tett tanúságot, tőlük idézünk néhány gondolatot.
Krabót Bertalan szavaiból néhány gondolat:
„Egy péntek este részt vettem életem első ministráns foglalkozásán. Csodálkozva tapasztaltam, hogy ha bár sokat nevettünk, ez nem jelentette azt, hogy bárki, akár csak egy pillanatra is komolytalanul viszonyult volna Istenhez, a megváltáshoz, vagy feladatuk komolyságához. … tanúsíthatom: Isten létezik, és velem van, nemcsak péntek délután, hanem hétfő reggel is, Jézus nemcsak a zsenikért és az olimpikonokért halt meg a kereszten, hanem mindenkiért. Mert minden embert, köztük engem is, végtelenül szeret és mert mindannyiunk életének van célja, értelme.”
Csóka Dóra többek között elmondta: „Megtapasztaltam Isten végtelen szeretetét, onnantól kezdve egy hatalmas kaland lett az életem. … Isten útján találtam rá a hivatásomra.”
Levcsenkó Tódor kérdése: „Mi a hivatásom a korosztályom felé?” Mivel Kárpátaljáról származik, sokkal élesebben érzi ennek a kérdésnek a súlyát. Azt mondja: „Küldetéstudatunkat sokszor elaltathatja, hogy biztonságban és nyugalomban élhetünk. De látnunk kell, hogy tőlünk néhány kilóméterre a háború és a szenvedés határozza meg a hétköznapokat. … szeretnélek én is bátorítani benneteket, mutassuk meg, hogy a hit és a béke erejével felül tudunk emelkedni a békétlenségen! Legyen bátorságunk kiállni a hitünk mellett és fölvállalni a béketeremtő hivatásunkat! Ne szégyelljük, hanem büszkén vállaljuk fel nevünket Krisztusban! … Kérem a Szentatyát, hogy imádkozzon a magyar fiatalokért!”
Nagy Krisztina az egyetemisták nevében szólalt meg: „Keressük magunkat, és nem hagyunk időt a zajban a csendnek, mert félünk a magánytól.” Ugyanakkor szerencsésnek tartotta, hogy katolikus egyetemre járhat: „Azzal, hogy az egyház bekapcsolódik az egyetemi életbe, közelebb hozza Istent a fiatal generációhoz, s mint jó pásztor vezet, támogat bennünket mind tanulmányainkban, mind keresztény életünkben.”
Ezután beszélt a fiatalokhoz Ferenc pápa, reagálva a négy fiatal gondolataira.. Teljes beszédét megtaláljátok a kincstárban feltöltve. Itt vázlatosan olvashatjátok üzenetét:
Krisztus a testet öltött Isten, az élő Isten, aki közel jön. Ő a barát, a legjobb barát, a testvér, a legjobb testvér és nagyon jól tud kérdezni. Az evangéliumban, Ő, aki a Mester, valójában mielőtt válaszokat adna, kérdéseket tesz fel.
Amikor szembenéz azzal a házasságtörő asszonnyal … szelíden megkérdezi tőle: Asszony, hová lettek? Senki sem ítél el? Ő így válaszol: Senki, Uram. És így, amikor ezt mondja, megérti, hogy Isten nem elítélni akar, hanem megbocsátani akar. Isten nem elítélni akar, hanem megbocsájtani. Ezt őrizzétek meg a fejetekben, a szívetekben, hogy Isten mindig megbocsájt. … ISTEN MINDIG MEGBOCSÁJT! Ne felejtsétek el! Ő mindig készen áll arra, hogy felemeljen minket, ha elesünk. Soha nem szabad tehát félnünk, hogy vele járjunk és haladjunk előre az élet útján.
Figyeljük meg Jézus első találkozását azokkal, akik a tanítványai lettek. Ketten közülük, akiket Keresztelő János küldött, utána mennek. Az Úr megfordul, és egyetlen kérdést tesz fel: Mit akartok? Én is, én is kérdezek tőletek valamit. Mindenki válaszoljon a szívében! Mert amikor Isten kérdez, akkor csend van. Ez a kérdésem. Mit kerestek? Mit kerestek az életben? Mit kerestek a szívetekben?
A tanítványok … rossz kérést intéznek Jézushoz, nevezetesen hogy a jobb és a bal oldalán ülhessenek, amikor király lesz. … Jézus nem dorgálja meg őket merészségükért … de ragaszkodik egy dologhoz, amit jól meg kell jegyeznünk: az ember nem attól lesz nagy, hogy mások fölé emelkedik, hanem attól, hogy másokhoz leereszkedik. Nem mások kárára, hanem mások szolgálatával.
Jézus egyet értene egy közmondásotokkal. Remélem, hogy jól mondom: (magyarul) Aki mer, az nyer. Megkérdezhetitek tőlem, hogy hogyan lehet nyerni az életben. Két alapvető lépés van. Csakúgy, mint a sportban. Először is, tűzz ki magasabb célokat! Másodszor pedig: edzz! Tűzz ki magasabb célokat, és edzz! … hozd játékba, amid van! Van egy jó tulajdonságod? Fektess bele félelem nélkül! … De hogyan? Párbeszédben Jézussal, aki a lehető legjobb edző. Ő meghallgat téged, motivál, hisz benned, tudja, hogyan hozza elő belőled a legjobbat. És mindig arra hív, hogy csapatjátékos legyél. Soha ne egyedül, hanem másokkal együtt!
Ma nagy a kísértés, hogy beérjük a mobiltelefonnal és néhány baráttal. De még akkor is, ha sokan ezt teszik, még ha nektek is ehhez volna kedvetek, ez semmi jóra nem vezet. … Azt szeretném mondani nektek, e tekintetben ne féljetek szembe menni az árral. Találjatok minden nap időt a csendre. Hogy megálljatok és imádkozzatok. … A csend az a talaj, amelyen áldásos kapcsolatokat lehet ápolni, mert lehetővé teszi, hogy Jézusra bízzuk azt, amit megélünk. Hogy arcokat és neveket vigyünk elé, hogy aggodalmainkat őrá bízzuk. Hogy bemutassuk neki barátainkat és elmondjunk értük egy imát. A csend lehetőséget ad arra, hogy elolvassuk az evangélium egy-egy oldalát, amely az életünkhöz szól, hogy Istent imádva a szívünkben békét találjunk. … De a csend nem arra való, hogy a mobiltelefonokra és a közösségi médiára tapadjunk. Nem. Kérlek titeket, az élet valódi, nem virtuális, nem a képernyőn folyik, hanem a világban! Kérlek, ne virtualizáljátok az életet! … A csend az ima ajtaja, az ima pedig a szeretet ajtaja.
Az Úr, ahogy az evangélium minden oldalán elmondja nekünk, nem rendkívüli emberekkel tesz nagy dolgokat, hanem valódi emberekkel. Mint amilyenek mi vagyunk. … Jézus a kérdéseivel, a szeretetével, a lelkével a mélyünkre hatol. Hogy igaz emberekké tegyen minket és ma nagy szükség van igaz emberekre. Nagy szükség van. Mondok még egy dolgot. Tudod, hogy mi a mai idők veszélye? Hogy látszat, hogy a színlelés emberei lesztek. Legyetek igaz emberek a saját valóságotok szerint! … Nézz az Úrra! Bátran! Az Úr úgy akar bennünket, ahogyan most vagyunk. Úgy, ahogy vagy. Hogy menj előre! Ne ijedj meg a saját nyomorúságodtól!
Vegyük kezünkbe sorsunk, azért, hogy segítsünk a világot békességben élni. Mindannyian tegyük fel magunknak ezt a kényelmetlen kérdést, hogy mit teszek én másokért, az egyházért mit teszek, a társadalomért, az ellenségeimért mit teszek. A saját érdekeimet szem előtt tartva élek, vagy kockáztatok másokért, érdekeimre nem gondolva. Tegyük fel a kérdést, hogy mennyire vagyunk hálásak, mennyire vagyunk képesek Jézus példája szerint szeretni, azaz szolgálni.
János evangéliumában, a hatodik fejezetben van egy gyönyörű eucharisztikus történet, amelynek középpontjában egy fiatalember áll. Egy fiatalember, aki a tömegben Jézust hallgatta. Valószínűleg tudta, hogy ez sokáig fog tartani, és előrelátó volt. Ebédet vitt magával. Öt árpakenyér és két hal.
Elég Jézusnak ez, hogy véghezvigye a kenyérszaporítás híres csodáját. Egy kicsi, ami nálunk van, még a kis bűnünk is, Jézusnak elég, hogy csodát tegyen. … Vétkeinket, bűneinket Jézusra bízzuk, az Ő kezébe. Ez teljesen elég ahhoz, hogy tovább menjünk. … És ő (a fiú)rendkívüli dolgot tesz. … Mindent odaad. Az ebédjét, amit magának hozott. Mindent odaad. Semmit sem tart meg magának. Azért jött, hogy Jézustól kapjon, és azon kapja magát, hogy ő az, aki ad Jézusnak. De így történik meg a csoda, … Annak a fiatalembernek a kevéséből Jézus kezében sok lesz. Íme, ide vezet a hit. Az adakozás szabadságához, a nagylelkűség lelkesedéséhez, a félelmek legyőzéséhez, az önmagunk kockára tételéhez.
Ne feledjétek, hogy senki sem veheti el a helyeteket az egyház és a világ történetében. … Senki sem képes arra, amire csak ti vagytok képesek. Segítsünk elhinni egymásnak, hogy szeretnek és értékesek vagyunk. Hogy nagy dolgokra vagyunk teremtve. Imádkozzunk ezért és bátorítsuk egymást ebben!
És ne feledkezzetek meg arról, hogy imádkozzatok értem is!
