SZABADSÁG HIÁNYA:
Dolgoznunk kell, de ne csak a munkával foglalkozzunk; játsszunk, de ne a játék irányítson! Se munka, se a szórakozás ne uralja le az életünket!
Tudnunk kell kilépni az idő (kronosz) szorításából. Ne gondoljuk magunkat annyira fontosnak, hogy egy percre sem állhatunk meg, mert ha maga az Isten is megengedhette magának, hogy olyannyira fontos tevékenységét (a teremtést) megszakítsa, akkor nekünk is meg kell tanulnunk gyönyörködni Isten ajándékaiban, szeretteinkben, élvezni munkánk gyümölcsét és örvendezni, játszani.
A zsidóknál a szombati nyugalom megtartása azt is jelezte, hogy ők nem rabszolgák, hanem Isten által megszabadított emberek. Aki nem tud szórakozni, ünnepelni, örülni és élvezni Isten ajándékait, az még nem szabad ember. Sok ilyen mélabús, bezárkózó fiatal keresztény van. Gondoljunk a tékozló fiú történetében az idősebb fiúra, aki leszólja a másikat, nem akar velük együtt ünnepelni, aki felsőbbrendű magányba zárkózik, de valójában ő is szívesen bulizna („nekem még egy gödölyét sem adtál soha, hogy egyet mulathassak barátaimmal”). Csak talán nem velük. Vagy nem úgy, ahogy az apja. Ebben a történetben mindenki bulizni akar. Az idősebb fiú, a fiatalabb és maga az Apa is. A fiatalabb fiú még nehezen tudja elképzelni a bulit anélkül, hogy kiforduljon magából, az Atya tud igazán bulizni, s Ő tanítgatja rá a fiait.
Nemcsak akkor vagyunk rabszolgák, függők, ha nem tudunk szórakozni, hanem ha rabjává válunk valami szórakozásnak, vagy ha valamely szórakozás károsan befolyásolja életünket, kapcsolatainkat, világlátásunkat, gondolkodásunkat. Aktív kisebb testvéreink a magyar átlaghoz képest többet töltenek naponta közösségi portálok előtt, ami több órát tesz ki és közben nem szabadok arra, hogy imádságra szánjanak naponta fél órát vagy elmenjenek egy hétköznapi Szentmisére. Sok számítógépes játék vagy film felkorbácsolja bennünk az erőszakosságot vagy a nemi ösztönt, megkötöz, az állati szintre húz, s nem felemel. Lehet bármennyire művészi vagy esztétikus a megjelenítés, valójában antiművészetről van szó.
