A béke építői 5.
A béke és a világ
„Ne engedd, hogy legyőzzön a rossz, hanem te győzd le a rosszat jóval!” (Fil 2,1)
Jézus szavai az utolsó vacsorán: Békességet hagyok rátok. Az én békémet adom nektek. Nem úgy adom nektek, ahogy a világ adja. Ne nyugtalankodjék a szívetek, s ne csüggedjen.
A világ békéje azóta is a fegyverek egyensúlyán nyugszik, ismert szállóige, ’ha békét akarsz, készülj a háborúra’ és a történelem tanúsága szerint az utolsó négyezer évben mindössze 300 évig volt béke a földön. Ilyen az emberi faj. Mindannyiunk Káin ivadékai vagyunk? Fegyveres harcokkal kell kikényszeríteni a földi javakat? A béke csak fegyverszünetet jelent? Az egyháznak kötelessége Isten békéjét hirdetni, de az államok és nagyobb közösségek mindig háborút akarnak, nyomorúságuk miatt bűnbakot keresnek és meg is találják. Rettenetes körforgás ez, mert a békétlenség erői erősebbek sokszor, mint a béke hívei.
Ebben a reális gondolkodásban sem vagyunk borúlátóak. Szent Ágoston megállapítása szerint a béke a rend nyugalma. Ha az ember Istennel, embertársaival és önmagával békében tud lenni. De vajon lehet-e világméretekben békét teremteni?
Szent XXIII. János pápa hatvan esztendővel ezelőtt ’Pacem in terris’ című enciklikájával sokak szerint hozzájárult ahhoz, hogy a kubai válság kapcsán ne robbanjon ki a III. világháború. Tanítása ma is érvényes, keresnünk kell az összes békés megoldást a párbeszéd által, a fiatalok nevelése által, ami már elkezdődik a beszéd és indulatok fegyelmezésével és a megbocsátással.
A békére nevelést csak olyan személyek tudják megvalósítani, akik előbb magukban megvalósították, mert „az igazi béke forrása az emberi szívben van, mindenkinek saját magában kell újjáteremtenie, hogy másokkal is helyre állíthassa” (Szent VI. Pál pápa).
Miután az a béke, amit Jézus nekünk ad, mennyei eredetű és teljességgel csak az eszkat
onban valósul meg, imádkozni kell a béke megvalósulásáért. Imádkozni a népek vezetőiért, hogy hallják meg a népek kiáltását és lássák meg, hova vezet a háború okozta szenvedés és pusztítás. Nekünk a saját környezetünkben kell mindent megtenni ezért. Szent Pál apostolnak a Timóteusnak írt levelében felszólítja kedves tanítványát, Timóteust, hogy mindenekelőtt végeztessen imát, könyörgést, esedezést és hálaadást minden emberért, a királyokért, az összes elöljáróért, hogy békés nyugodt életet élhessünk istenfélelemben és tisztességben (1Tim 2,3). A fölszólítás nekünk is szól.
Istenem, Te vagy az élet és a békesség forrása. Áldott legyen a neved mindörökké! Tudjuk, hogy Te fordítasz bennünket a békesség felé most a háború idején. Azért imádkozunk, hogy akik egymás ellenségei, beszéljenek egymással; azok, akik egymás számára idegenekké váltak, barátsággal nyújtsák a kezüket egymásnak; hogy a nemzetek keressék a BÉKESSÉG útját. Erősítsd elhatározásunkat, hogy környezetünkben a kiengesztelődést szolgáljuk. Adj nekünk: megértést, mely véget vet a viszálykodásnak, irgalmat, mely kioltja a gyűlöletet, megbocsátást, mely legyőzi a bosszút. Tedd képessé az embereket, hogy A SZERETET törvénye szerint éljenek. Amen
