Mint minden képzési alkalom, amin a mentésekkel részt vehetek, ez is szuper volt. De nem is csoda, hiszen a szolgálatra kész Mente-MédiaMissziós sereg mellett ott van Jézus is Szent Lelkével, így ezen alkalmak sikere garantált.
Több szempontból is alátámaszthatom ezen állításomat a legutóbbi hétvégére való visszatekintéssel, mivel: sikerült új dolgokat tanulnom, sikerült jó hangulatban eltöltenem a hétvégémet, sikerült aktívan pihennem, sikerült új arcokat megismernem, s mindezen felül Istent közelségét, gondoskodását szintén tapasztalhattam ez alkalommal is. Tehát fantasztikus volt.
2015. március első hétvégéjét tölthettük együtt mindazokkal, akik a fotózás iránt érdeklődnek, illetve e téren ismereteiket bővíteni szándékozták. Kezdésként péntek este érdekes fotótörténeti előadást láthattunk, hallhattunk Orbán Domonkos előadásában. Az este további részét a lazulás töltötte ki. A mentemissziósok kedvenc játékát játszottuk, amely sok mulatságos percet szerzett nekünk, s máris közösségé formálta az újonnan összejött kis csapatokat. Gyertyafényes esti imánkat követően eltettük magunkat másnapra. A női részleg a monori plébánia nekünk fenntartott szobáit foglalta el, a férfi pedig a cserkészházat.
Másnap Heinczinger Zorán vezetett be minket a Photoshop rejtelmeibe, majd Mikesy Mihály folytatta a plakátszerkesztés pazar praktikáival.
Miután kiphotoshopoltuk magunkat, végre a kezünk ügyébe akadtak a gépek is… Verőcei Gábor és Kovács Tamás avatott be minket a technika világába. Ezt követően pedig szabadon eresztettek, és kedvünkre lövöldözhettük a vizsgára készülő képeket. Na igen, kiderült, hogy vizsgázunk is vasárnap. Erre nem számítottam! 😀 Már épp azon gondolkodtam, hogy hazamegyek, amikor kiderült, hogy étteremben ebédelünk, és éjszakai fürdőzéssel pihenhetjük ki a megrázkódtatást… Az igazat megvallva, ha nem így lett volna, akkor sem hagytam volna ott egy ilyen jó hangulatú, sokat adó képzést. 🙂
Este az úszkálás előtt még egy külön nekünk tartott szentmise keretei között megmártózhattunk a Szentlélekben is, ahogy vasárnap reggel is, bár akkor már a monori egyházközség tagjaival együtt.
A vasárnap első nekifutásra lazábbnak tűnt a számomra, de a jól kitervelt akadályversenyszerű interaktív képzési részt egyáltalán nem sorolnám ebbe a kategóriába. Nagyon élveztem, és bár lazának tűnt, mégsem volt az, hiszen minden kis állomás valami fontos információt volt hivatott elmélyíteni.
Zárásként Domával találkozhattunk ismét, aki szemléltetéssel is igyekezett emlékezetünkbe vésni a mondottakat.
A hétvégéért, az újonnan elsajátított tudásért, a jó szórakozásért, a (beszámolóban eddig nem is, és a már említett) finom ételekért, és mindenért, amit kaptunk köszönet elsősorban a Szentléleknek, a szervezőknek, az előadóknak, a résztvevőknek és végül, de nem utolsó sorban a monori egyházközségnek és Farkas Laci atyának, hogy befogadtak minket.
kode
