Ez most egy kicsit rendhagyó „Mit egyek?” rész lesz, mert március van, és ilyenkor lehet elkezdeni ezt-azt ültetni magunknak. Még Pesten is lehet növényeket nevelgetni a belső gangon, sok ismerősöm csinálja is. Ami nekem tetszik, az a fűszernövénykert, amit akár tejfölösdobozban is el lehet kezdeni.
A lustábbak megveszik a „kész” növénykéket a boltban és locsolják, amíg attól jobban érzi magát, aztán mikor már „nem annyira érzi jól magát”, lecserélik. Kezdetnek tanulni ez sem rossz. De azért talán kicsit szimpatikusabb azt tenni frissen az ennivalóba, amit mi nevelgettünk, főleg, ha megtanuljuk őket szaporítani is, és így fillérekből van garantáltan mindig friss és kifogástalan tealevél vagy fűszer otthon. Ha pedig nem kettővel, hanem 8-10 félével próbálkozunk, nem csak egészségben és anyagilag jön ki jobban, de esélyünk van egy kis sikerélményre is – s a szerzett tapasztalatokkal jövőre még jobb kiskertünk lesz.
Na, ezt csak kedvcsinálónak írtam le, mert már nekem is néha görcs áll a gyomromba a növényültetéstől, mert a kis hálátlanok néha minden ok nélkül átszenderülnek a túlvilágra, de azért van 1-2 igénytelenebb fűszernövény is, amik még nekem is mennek… Na, ezekhez gyűjtök most használati utasítást és ajánlást. 🙂
Fokhagyma
Ez egy mostanában pofátlanul drága fűszer- és gyógynövény. Azt le sem írom részletesen, mennyi mindenre jó, mert már mindenki kívülről fújja, hogy vírusülő, rákmegelőző, szív- és érrendszersegítő. A fokhagymáról nekem mindig egy bölcs buddhista jut eszembe: mindent tud, amire egy embernek szüksége lehet, és rendkívül igénytelen körülmények között is szinte magától fejlődik.
Tavasszal érdemes ültetni, nem igényel különleges földet. Ami egy átlag magyar kertben megtalálható föld, az jó neki, a trágyázottat kifejezetten nem szereti. Ültessünk 1-1 gerezdet egymástól 4 cm távolságba, kb. 5 cm mélyre. Érdemes befektetni jó minőségű makói fokhagymába… A növénykertben minden különleges törődés nélkül, erkélyen természetesen öntözve fejlődik ki, július környékén lehet kiszedni a hagymákat a földből akkor, ha már a szára egyáltalán nem zöld, teljesen kiszáradt. Szépen összefonva jó dísznek is a mosogató fölé. 😉
Kapor
Emésztést elősegítő, csökkenti a magas vérnyomást, jót tesz a szívizmoknak. Én túróhoz, tejfölhöz és fokhagymához szoktam keverni, az így készült krém kenyéren vagy lángoson nagyon finom.
A magját ültessük komposztos földbe, max. 2 cm mélyre, tegyük napos helyre, és tartsuk a földet nedvesen, míg ki nem bújnak a kis növénykezdemények. Augusztus végéig bátran utánültethetünk, mikor leszedjük. Sárgarépa, uborka, hagyma és sok más zöldség jó társnövénye. Műanyagládában is könnyen nő, ha locsoljuk és napon van, nincs vele sok gond.
Bazsalikom
Idegerősítő, vérnyomáscsökkentő, jó a szívnek. Fontos fűszernövény, frissen szedve össze sem hasonlítható a bolti szárított zacskóssal, akármilyen salátát fel lehet dobni a cserépből szedett friss levélkékkel.
Melegigényes növény, tavasszal, mikor süt a nap, ablakban gyökereztetéssel érdemes szaporítani – ha sikerül szerezni egy növényről egy-egy szép szárat, rakjuk vízbe és napfényes helyen tartsuk, míg nem növeszt kis gyökereket. Utána tápanyagban gazdag homokos földbe ültessük, és csak akkor tegyük ki a házból, ha beköszönt a meleg nyár. Kertben jó társnövény az uborka vagy a paradicsom mellé.
Borsmenta
Én nyugtató teának szoktam használni :), meg jó vele inhalálni, ha nem kapok levegőt, de a pletykák szerint éppen élénkítő hatása van, az adatbázisok szerint pedig szélhajtó, emésztést segítő, görcsoldó, tisztító, vírusölő, nyálkahártya-nyugtató és persze hűsítő. A mojitoba inkább a fodormenta illik! 😀 Ínyencek ételekbe is rakják, szerintem csokis finomságokhoz jól passzol.
Ő a trágyázott talajt és a sok vizet szereti. Kis cserepekben dugványozva* szaporíthatjuk, a legjobb, ha ismerőstől vagy piacról szerzünk gyökeres növényt, és szépen elültetve a földalatti hajtásait levagdosva elültetjük – így szaporítható –, és egy-egy tőről 2-3 évig vagdoshatjuk a leveleket, azután ősz végén érdemes megválni a régi daraboktól, ha ügyesek voltunk, és megélték ezt a szép kort. Ehhez sok-sok vízre és melegre van szükségük, télre érdemes őket cserépben bevinni. Ehhez a növényhez kis tapasztalat kell, hogy hosszú ideig éljen, de ha jól gondozzuk és van helye, gyorsan szaporodik, és így nagyobb lehet a hibaarány.
Citromfű
Nyugtató, görcsoldó, emésztést segítő. Egyik kedvenc teám, szelíd bölcsessége miatt.
A magok 20°C körüli hőmérsékleten, fényen kezdenek csírázni, ezért tavasztól vethetjük. A magokat tegyük meszes talajra, és csak nagyon vékonyan takarjuk le földdel. Locsoljuk meg bőségesen, de két locsolás között hagyjuk kiszáradni a földet. Szereti a meleget. Mikor 10 cm körülire nő, vágjuk vissza pár centivel, hogy bebokrosodjon. A kifejlett citromfű 40-50 cm-esre is megnő, ekkor 4-5 cm magasra visszavághatjuk. Kertben kb. 3 év után ültessük át máshova, ládában gyakrabban kell cserélni a földjét.
Ez csak pár tipp volt, kezdetnek jó válogatás. Persze vehetünk fűszernövényeket felnevelve a boltban is, vagy ezek mellé kiegészítésként, ha már úgyis locsolni kell. Egy tipp: a boltban vett cserepes növények nagy része általában már felhasználta a cserépben lévő talaj tápanyagainak nagy részét, ezért ezek többnyire egy hónap alatt kisárgulnak és meghalnak, ha nem ültetjük őket új földbe. Fontos odafigyelni, melyik növény milyen földet szeret, általában bejön, ha a cserépben lévő földhöz hasonlóval frissítjük fel a régit.
Éppen április elején van az ültetős-szezon, tehát pont van egy kis idő beszerezni a hozzávalókat. Sok napsütést és kitartást, azután pedig jó étvágyat hozzá!
*Még egy apró, és egyszerű, de hasznos tanács, hogy nehogy lemaradjon: dugványozni könnyű: leszeded a növény száráról az egyik hajtást, megtisztítod az alját a levelektől, és vagy földbe dugod, és sokat locsolod, vagy vízben tartod, míg nem nőnek gyökerei, és aztán rakod földbe. Ilyenkor a napfény segít.
Harka
