2020. április 8. (szerda)
Van egy kérdésem

SZEX – Házasság előtt?

Hol van leírva, hogy nem lehet házasság előtt szexelni? Miért van tiltva az, ami jó?
Az első kérdésre a válasz:

1. Először is olvashatod a Katolikus Egyház Katekizmusában:

2350 A jegyesek arra hivatottak, hogy a tisztaságot az önmegtartóztatásban éljék meg. E próbának alávetettségben fedezzék föl a kölcsönös tiszteletet, a hűség és a remény – Istentől megkapják egymást – begyakorlását. Tartsák fönn a házasság idejére a gyengédségnek azokat a megnyilvánulásait, melyek a házastársi szeretet sajátosságai. Segítsék egymást kölcsönösen abban, hogy növekedjenek a tisztaságban.
A TISZTASÁG ELLENI BŰNÖK:

2351 A tisztátalanság (lat. luxuria) a nemi gyönyör rendetlen vágya vagy féktelen élvezete. A szexuális gyönyör erkölcsileg akkor rendetlen, amikor önmagáért, az élet továbbadására és a szeretetre rendeltségén kívül keresik.

2352 Az önfertőzés (lat. masturbatio) a nemi szervek szándékos izgatása nemi öröm szerzése céljából. “Mind az egyházi Tanítóhivatal – a hagyomány állandó folyamatában -, mind a hívők erkölcsi érzéke bizonytalankodások nélkül állítja, hogy az önfertőzés önmagában és súlyosan rendetlen cselekedet.” “Bármi legyen is a motívuma, a szexuális képesség szándékos használata a normális házastársi kapcsolaton kívül lényegében mond ellent rendeltetésének.” Ilyen esetben a szexuális élvezetet, melynek “az erkölcsi rend szerint az igazi szerelem, a teljes, kölcsönös odaadás és az emberi élet továbbadása összefüggésében kell megvalósulnia, az e rend által megkövetelt szexuális kapcsolaton kívül keresik”.
Ahhoz, hogy a személyek erkölcsi felelősségéről helyes ítéletet alkothassunk és a lelkipásztorkodásnak irányt mutathassunk, figyelembe kell venni az érzelmi éretlenséget, a szerzett szokások erejét, a szorongásos állapotot és egyéb pszichikai vagy társadalmi tényezőt, amelyek enyhíthetik, talán a minimumra is csökkenthetik az erkölcsi bűnösséget.

2353 A paráználkodás (lat. fornicatio) egy szabad állapotú férfi és nő házasságon kívüli testi egyesülése. Súlyosan ellenkezik a személyek méltóságával és az emberi szexualitással, amely természete szerint a házastársak javára, valamint gyermekek nemzésére és nevelésére rendeltetett. Ezenkívül súlyos botrány, amikor fiatalokat ront meg.

2. De sok helyen le van írva a Bibliában is.
Csak úgy kinyitottam egy szentírási könyvet és végiglapoztam a kérdésedhez illeszkedő részeket, melyből most csak egyet emelek ki. A Sirák Fiának Könyvében olvassuk: „A lány az apjának… gondterhes éjszakákat szerez. Amíg fiatal, nehogy későn menjen férjhez, ha pedig férjhez ment, nehogy meggyűlöljék; amíg érintetlen, hogy félre ne vezessék, s teherbe ne essék az apai házban; a férje mellett nehogy görbe úton járjon… Makacs lányod fölött őrködj szigorúan, nehogy beszennyezze nevedet!” (Sir 42,9-11) Pusztán ebből a Szentírási könyvből még további helyek, melyek kapcsolódnak a kérdésedhez: (Sir 41,17. 23. 24.) (Sir 25,21) (Sir 26,13) (Sir 26,15-17) (Sir 26,9-11) (Sir 23,17-27) (Sir 18,30-32) (Sir 9,3) (Sir 9,5-9) (Sir 8,10). Ajánlom végigolvasásra. A Szentírás legelső lapjain továbbá ezt olvashatod: „Ezért a férfi elhagyja apját, anyját, feleségéhez ragaszkodik, s a kettő egy test lesz.” (Ter 2,24) Először szerepel tehát az elhagyás, majd a ragaszkodás, s csak ezt követi az egy testté válás. Ezt igazolja mind a zsidó, mind a magyar hagyomány. Az egész ószövetségi gyakorlatban azt olvassuk, hogy a zsidó apák szűzen adták férjhez a lányukat, de házasságkötésük, egybekelésük előtt azok között nem volt testi kapcsolat, s még nem költöztek össze. Ha megtörtént, hogy egy lány, mielőtt apja férjhez adta volna, félrelép, akkor teljesen elveszítette az értékét, s nehezen találtak neki olyat, aki elveszi. A magyar nyelvhasználatban is kifejeződik népünk korábban jobban megélt bibliai erkölcse. A jegyes még csak udvarol, vagyis csak az udvarig jön be a lányos házhoz, a házasok pedig megházasodnak, azaz bevezeti a férj az új asszonyt házába és házas-életet kezdenek élni. A házasság előtti szexuális kapcsolatot mind a magyar nyelv és hagyomány, mind az egész ószövetségi és újszövetségi Szentírás szemérmetlenségnek vagy más néven tisztátalanságnak tartja.

Az a lány, aki nem neveli ki magának a megtartóztató férjet, az a házasságban meg is érdemli, amit kapni fog. A legtöbb nőt a saját férje erőszakolja meg. Az 1Tessz 4,3-6-ban ezt olvashatjuk: “Az az Isten akarata, hogy megszentelődjetek: hogy tartózkodjatok a paráznaságtól, hogy mindenki szentségben tudjon élni feleségével, nem a kívánság szenvedélyével, mint a pogányok, akik nem ismerik az Istent; és hogy senki túlkapásra ne vetemedjék, és ne csalja meg testvérét semmiféle ügyben. ” Egy fiatal így vall: „Egyértelmű, hogy Isten megtilt a házasságon kívül mindenfajta szexet. Nem azért, mert nem okoz élvezetet, hanem azért, mert a szexuális egyesülésnek sokkal komolyabb célja van az egyszerű élvezetnél. ’Nem tisztátalanságra hívott el minket az Isten, hanem megszentelődésre.’ (1Tessz 4,7)”

A Zsidókhoz írt levél 13,4-ben olvassuk: “Legyen megbecsült a házasság mindenki előtt, és a házasélet legyen tiszta! A paráznákat és a házasságtörőket ítéletével sújtja Isten.” Ez nem azt jelenti, hogy Isten leskelődik, hogy mikor csaphatna a fejünkre. Isten nem büntet ilyen emberi elképzeléssel tekintve, hanem olyan világot alkotott, hogyha azt nem rendeltetés szerint használjuk, mint pl. a testünket és az emberi kapcsolatainkat, az mindig súlyosan visszaüt, és cselekedetünk magában fogja hordani az ítéletét. A zsidókhoz írt levél 13. fejezetének 4. versében nem véletlen olvassuk: „a házas élet legyen tiszta” a tiszta azt jelenti, hogy idegen anyagtól mentes. A gyűrűt vissza lehet adni, a fényképeket vissza lehet küldeni, az emlékeket elhajítani, de az elménkben lévő emlékképeket nem lehet visszaadni, magunkkal kell cipelni őket. Egy férfi mély fájdalommal írta le, hogy mit nem adna azért, hogy több mint 10 éves házasság után végre ezzel a csodálatos nővel, aki a felesége, s aki szűzen ment hozzá, egyszer kettesben legyen a hálószobában, szeretkezés közben, mert mindig előtörnek benne korábbi bűnös kapcsolatainak emlékképei. Ha kéri Isten: “Legyen megbecsült a házasság mindenki előtt”, akkor mennyivel jobban kell tisztelni a házas ágyat a házasság előtt.

Az ember azt aratja, amit elvetett. Sámson elbukott, mert gyönyörű, de istentelen nők után vágyakozott. Nemcsak ő maga, hanem egész népe megszenvedte azt. Dávidnak a bujaság mekkora bajt hozott a fejére. Unaloműzésnek indult és házasságtörés lett belőle. Sőt ott nem is állt meg (2Sám 11), egy igaz ember meggyilkolásává és Dávid újszülött fiának halálává fajult. Dávid paráznaságának példája nem maradt következmény nélkül a családjában. Amon, Dávid fia megkívánta féltestvérét Támárt. Ennek következtében Absalon megölte Amont. Salamon Dávid legszebb reményekkel kecsegtető fia is hű maradt a papírformához. 200 felesége és 300 ágyasa volt. Oltárokat építtetett az ágyasai hamis isteneinek és ezzel Isten ítéletét vonta magára és Izraelre. (1Kir 11,11-13) Pál apostol hivatkozik arra, ami Mózes idején Izraellel történt: „De ne is paráználkodjunk, mint ahogy közülünk némelyek paráználkodtak és elestek egyetlen napon 23 ezren.” (1Kor 10,8) „Szeretteim tartsuk távol magunktól a test és a lélek minden szennyét.” (2Kor 6,14) Az 1Kor 5,9-ben így ír: “Levelemben már megírtam nektek: …Ne barátkozzatok azzal, aki ugyan testvérnek mondja magát, de parázna.” Amikor erkölcstelen vagy parázna emberekkel barátkozol és töltöd idődet, könnyen te magad is paráznává leszel.

A hegyi beszédben maga Jézus mondja: “boldogok a tiszta szívűek, mert meglátják az Istent.” A helytelen cselekedetek helytelen gondolatokkal kezdődnek. Észrevetted már, mekkora hangsúlyt helyez a Biblia a gondolataink tisztántartására? Jézus azt mondja: „mindaz, aki bűnös kívánsággal asszonyra néz, szívében már paráználkodott vele. Ezért ha a jobb szemed megbotránkoztat, vájd ki és vesd el magadtól. Inkább egy tagod vesszen oda, semhogy egész tested a kárhozatra jusson.” (Mt 5,28-29)

Szexuális életünket nem választhatjuk el lelki életünktől. A korinthusi hívek el akarták a kettőt különíteni egymástól. Még mindig részt vettek a paráználkodásban, és azt hitték, hogy ez az egész lelkileg valahogyan nem érinti őket. Pál közölte velük, hogy tévednek: „Nem tudjátok, hogy testetek Krisztus tagja, leválasszam tehát Krisztus tagját és a feslett nő tagjává tegyem? Isten mentsen! Nem tudjátok, hogy aki tisztátalannal egyesül az egy testté lesz vele?” (1Kor 6,15) Az Írásban ugyanis ez áll: ketten egy testté lesznek. Aki azonban az Úrral egyesül, egy lélek vele. Minden bűn nemcsak a világban hagy nyomot, hanem az ember lelkében is. Személyiségünk romlik, önközpontúvá, azonnali kielégülésre törővé válik. A szexuális bűn miatt az ember elveszti a lelki dolgok utáni vágyakozását. Jézus azt mondta, hogy „aki rosszat cselekszik, gyűlöli a világosságot és nem megy a világosságra, hogy le ne lepleződjenek cselekedetei.” (Jn 3,20) Minden, ami Istennel kapcsolatos, leleplezi bűneinket és lelkiismeretfurdalást okoz, ezért kerülni kezdjük az ilyesmit. És egy idő után pedig, ha tudjuk, hogy rosszat teszünk, már nem is törődünk vele, a szenvedélyeink rabszolgáivá lettünk (vö. 2Pét 2,18-19). Ez a kezdeti kényelmetlenség végül hitetlenséghez és a Teremtővel való hideg, lelketlen kapcsolathoz vezet. 2 Pét 2,18-19: „nagyhangú, üres szólamokkal buja testi vágyakra csábítják azokat, akik éppen csak hogy kiszabadultak azok közül, akik tévúton járnak. Szabadságot ígérnek nekik, jóllehet a romlottság rabjai, hisz mindenki annak rabja, aki legyőzte.” A lelki élet ki kell terjedjen tehát szexualitásunkra is: „Adjátok testeteket élő, szent, Istennek tetsző áldozatul. Ez legyen szellemetek hódolata. Ne hasonuljatok a világhoz.” (Róm 12,1) 1Kor 6,19: “Nem tudjátok, hogy testetek a bennetek lakó Szentlélek temploma. Dicsőítsétek meg Isten testetekben.”

A második kérdésre a választ itt olvashatod.

 

Farkas Laci atya