A Szentjánosbogarat Dunakeszin két plébánia több mint tíz családja hozta létre a 80-as évek második felében azzal a céllal, hogy saját gyermekeik részére tartalmas kikapcsolódást nyújthassanak keresztény körülmények között az általuk szervezett gyerekklubban. A szülők egy kiadványt is létrehoztak a gyerekek számára, melyet ők írtak és terjesztettek is egyben. A klubot, a kisújságot – valamint az időközben létrejött énekkart is – Szentjánosbogárnak nevezték. Az újság ára pedig mindig 2 gombóc fagyival volt egyenlő.
1990-ben érkezett haza Kanadából A Szív c. újság, melynek főszerkesztője, P. Sajgó Szabolcs SJ véletlen folytán megismerkedett a Szentjánosbogárral. Mivel a lapnak abban az időben nem volt gyerekrovata, Szabolcs atya „meghívta” erre a szerepre a dunakeszi kis újságot, amely így országosan is ismerté vált. A rovat célja volt, hogy közvetlen viszonyban álljon olvasóival, így aktív levelezést folytattak velük. A Szentjánosbogárnak akkora sikere lett, hogy 1991-ben egy nyári tábort is megszerveztek ezeknek a gyerekeknek Dunakeszin, melyen szép számmal meg is jelentek. A tábor is hatalmas sikert aratott, így évről évre újból meg kellett szervezni. De az egyre nagyobb népszerűség miatt az évek folyamán a jelentkezők létszáma is folyamatosan nőtt, így egy-két év után nem volt elég egy helyszín, és szinte minden évben egyre több táborra volt szükség. Eddig megközelítőleg 70 településen fordultunk már meg, egyes helyeken nem is egyszer.
2005-ben hat helyszínen volt 100-150 fős gyermek- ill. kamasztáborunk. De ugyanígy szerveztünk ifjúsági tábort, és idén először került megrendezésre (az eddigi ősbogártáborok helyett) a vezetők és/vagy a 20 év felettiek ún. szeniortábora Miskolcon.
