Ide jön majd a Dél-Duna Régió facebook oldala
Egyéb

Kosdi fiatalok az IVT-ről- part 3

A Váci Egyházmegye szervezésében idén nyáron tizenhárom kosdi fiatal vett részt a krakkói Ifjúsági Világtalálkozón, valamint az azt megelőző héten Łodzban, a Chemin Neuf közösség szervezésében megvalósuló  előtalálkozón. A fiatalok lelkesedésének köszönhetően megszületett egy kiadvány is, melyben a Szentatya elhangzott beszédei mellett a résztvevők tanúságtételeit is olvashatjuk. Engedélyükkel ezeket itt, a mente.hu-n is publikáljuk három részletben. Fogadjátok az utolsó részben  Liebhardt Ágnes és Gubányi Zsófi tanúságtételét!

Imameghallgatás. „Mi legyek ha nagy leszek?”

Gyakori kérdés a középiskolás fiatalok körében, engem is ez foglalkoztat mostanában. Sokat imádkozom, hová tanuljak tovább. Kicsi koromtól orvos szeretnék lenni. Az egyik imaeseten papok és szerzetesek imádkoztak értünk és azt a szándékot kértem, hogy tudjam hogyan tovább, mi is legyen a hivatásom. Ima közben az egyik nővér egy képet látott: egy műtét képét, ahol valaki tiszta szívet kap és egy orvosról szóló igét. Ebből arra következtetek, hogy áldás fogja kísérni a tanulmányaimat, és ha Isten is úgy akarja akkor talán orvos is lehetek.

Hálát adok, hogy ilyen konkrét imameghallgatást megélhettem!

Liebhardt Ágnes

Találkozás, irgalom, örömhír

Magával ragadó, és felejthetetlen élmény volt ismét milliós tömeggel egy azon céllal, és szándékkal összegyűlni, hogy megtapasztaljuk Isten ÉLŐ valóságát, és találkozzunk Szent Péter utódjával, Ferenc pápával, aki kemény buzdításokkal küldött minket a világba, hogy ne a kényelmes kanapéinkon üljünk, hanem lámpások legyünk, hagyjunk nyomot a történelemben.

Számomra nem csak egy utazás, egy nagy kaland volt ez a két hét, hanem út Jézussal. Azzal a Jézussal, aki az irgalmas tekintetével folyton rám mosolyog. Akinek irtó fontos a múltam, a jelenem és a jövőm, a küzdelmeim, a gyengeségeim, az álmaim, az egész személyem. Egy különleges út volt, amely során –ahogyan az egyik klarissza nővér megjegyezte- bizonyos dolgokat elveszítünk, és el kell, hogy veszítsünk, de az örömünk forrása, hogy az út, Jézus Krisztus, megmarad. A veszteségek fájdalmasak. Nekem is fájt. Isten konkrétan rávilágított törékenységemre, önfejűségemre, önző gondolataimra, bűneim és azt mondta: „Bármennyire is gyenge vagy én bénának érzed magad, fogd meg a kezem és gyere Velem!”. Ez a kulcs. Megszorítani Jézus kezét, elrejtőzni az Ő irgalmas szívében, bármennyire is azt érzed nem vagy méltó Isten szeretetére. Butaság méltatlankodunk. Nem kell félnünk, megmutatni Neki, hogy kik vagyunk, hisz Ő alkotott. Pontosan jól ismer bennünket. Ne féljünk közeledni Hozzá. Tökéletesen elfogad, és tartozás nélkül megbocsájt. Az irgalmasság: Isten ingyenes szeretete, amely kapcsolatokat, hidakat épít emberek között. Minél inkább megéljük az egységet egymással, annál inkább megéljük a Jézussal való egységet.

Nagy lendületet adott a második héten, amikor a fáradtságtól feszültebbé, türelmetlenebbé váltam és mosolyogni is kicsit nehezemre esett, ekkor az egyik atya, aki az elmúlt éjszakák során alig aludt Szent Páltól idézett: ”Örüljetek az Úrban mindenkor, ismét mondom, örüljetek!” Nyomban elszégyelltem magam, hogy ott nyűglődöm, ő pedig fáradtan is az örömre buzdít. Rádöbbentem ismét, hogy a Szentírás sorai nem csupán az elmúlt korok történeteit idézik, hanem élő valóság! Lépj túl határaidon!  Az evangélium örömhírét nem csak az apostoloknak, hanem neked, nekem, nekünk és mindannyiunk feladata élni, hirdetni, akár alkalmas, akár nem!

Tudok-e Isten szemüvegén keresztül látni a másikra, akit nehéz szeretem? Mire használom a téglát, amelyet Isten a kezembe adott? Építek, vagy rombolok?

Kelj fel és légy szabad arra, hogy szeress!

Isten SZERET Téged!

Gubányi Zsófia

naezleszajo

Fotó forrása: Kosdi Római Katolikus Egyházközség Facebook-oldala

A kosdi fiatalok további tanúságtételeit itt és itt találod!