Vízkereszttől hamvazószerdáig
Január 6. volt vízkereszt napja, a katolikus egyház ünnepe, a karácsonyi ünnepkör zárása. Sokan ekkor szedik le a karácsonyfát.
A vízkeresztet epifániának is nevezzük. Epiphania Domini: Urunk megjelenése – Jézus születésével Isten megjelent az emberek között.
Három eseményt ünnepelünk ekkor:
Jézus megkeresztelését (a vízkeresztet követő vasárnap).
Amikor Keresztelő János megkeresztelte, „… megnyílt az ég, és látta, hogy az Isten Lelke mint galamb leszállt és föléje ereszkedett. Az égből szózat hallatszott: „Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik.” „(MT 3, 16-17)
Jézus megkeresztelkedése – S.G.Rudl freskóképe a prágai Szent Vencel templomban (Katolikus.ma)
Másodsorban erre a napra (január 6.) esik a napkeleti bölcsek, a három király – Gáspár, Menyhért és Boldizsár – látogatása Betlehemben a kis Jézusnál.
Rawpixel/Thinkstock (24.hu cikke)
A három király képviseli az emberiséget, ajándékuk szimbólikus: az arany hódolat a király előtt, a tömjén jelzi Jézus isteni voltát, a mirha utal Jézus megváltó szenvedésére.
Harmadsorban pedig a kánai menyegzőt ünnepeljük, mely Jézus első csodatétele volt.
A vízkereszt ünnephez több katolikus egyházi szokás is kapcsolódik
A legismertebbek a víz- és tömjénszentelés, illetve a házáldás. Vízkereszt napján a templomokban megszentelik a vizet, majd egész évben ebből áldják meg keresztelőkön a gyermekeket. Emellett minden templomban a ceremóniát vezető pap a megszentelt vízből a híveket is megáldja.
Miskolci egyházmegye cikkében
A másik egyházi szokás vízkeresztkor a házáldás, amikor is a pap végigjárja a házat, és valamennyi helyiséget megáldja. A szertartás során a megszentelt ház ajtajára számok és három betű kerül: 20 + C + M + B + 13. De mit is jelent ez? A számok az aktuális évet jelölik; ezt nem nehéz kitalálni. A három betű jelentése: CMB = „Christus Mansionem Benedicat!”, azaz: „Krisztus áldja meg e hajlékot!” (vagy angolul „May Christ bless this dwelling!”).
Később a kisded Jézus imádására napkeletről Betlehembe érkező három király nevével is azonosították a három betűt (C = Caspar (Gáspár), M = Melchior (Menyhért), B = Balthasar (Boldizsár)). Vidéken sok helyen volt hagyomány a háromkirályok járása; amikor a betlehemi csillagot egy rúdon vitte a fehérbe öltözött három király egyike. Boldizsár arcát korommal besatírozták, így jelezve szerecsen származását.
Farsang
A vízkereszt utáni hetek a mulatság jegyében telnek. Egészen hamvazószerdáig tart ez az időszak, mely már a húsvét előfutára, a nagyböjt kezdete.
Ehhez azonban nem kapcsolódik egyházi szokás, de gazdag néphagyományok jellemzik. Ez volt a párválasztás időszaka, az esküvői szezon.
A földművesek ilyenkor még nem tudtak dolgozni, volt idejük a mulatságra. Az ezután következő nagyböjtben tilos volt lakodalmat tartani. A vízkeresztet követő vasárnapokat első-, másod-, … hatod-menyegzős vasárnapnak hívták, mert legkésőbb eddig kellett jelentkezni a plébánián azoknak, akik az adott évben házasságot akartak kötni.
(pixabay.com)
A farsang utolsó három napja, a farsang farka volt a farsang csúcspontja, farsangvasárnappal kezdődik, és a harmadik nap a húshagyó kedd. Ez a karnevál ideje (Rio, Velence).
foto Sóki Tamás MTI (Csodálatos Magyarország)
A farsang kiemelkedő eseménye Mohácson a busójárás, ami a tél koporsójának elégetésével zárul.. Sok helyen egyben a telet is búcsúztatják ilyenkor szalmabábú, kisze égetésével.
