Ezzel a mottóval érkeztünk meg szombat délelőtt a Chemin Neuf Közösség múlt hétvégi lelkigyakorlatára. Rengeteg élménnyel gazdagodtunk nem csak testileg, hanem lelkileg is.
Eszti:
Ez volt az első, úgy mond komolyabb lelkigyakorlatom, és kicsit féltem kezdetben, de nagyon kellemesen csalódtam. Nagyon jól éreztem magam, még úgyis, hogy én voltam az egyik legfiatalabb. Nagyon sok olyan kérdésre sikerült választ kapnom, ami nagyon befolyásolja a jövőmet. Most már értem, és sikerült átélnem az egy falat mennyország érzését, mert ebben a két napban szinte csak ezt éreztem. Jó volt úgy visszatérni a hétköznapokba, hogy több lettem.
Bogi:
Az első Chemin Neuf-hétvégén számomra a legtöbbet az egyéni imaidő adta. Olyan közel kerültem Istenhez, mint még soha. Sokat jelentett a gyónás és a Szentségimádás is. Az pedig, hogy az ipolyosokkal voltam, biztonságérzetet adott.
A hétvége alatt annyit nevettem, mint mostanság talán egy hét alatt sem. Lelkileg nagyon sokat kaptam, olyan kérdésekre is válaszokat, amiket másképp nem lett volna bátorságom feltenni. Nagyon jól éreztem magam, és egész hétvégén érezni lehetett Isten szeretetét. Hála Neki érte. 🙂
Zoli:
Számomra ez volt az 5. hétvége, amit a Chemin Neuf Közösséggel együtt tölthettem. A témát is már másodszor hallottam, de mégis rengeteg új dolgot hallottam és tapasztaltam meg. Számomra nem mindig könnyű nyitott embernek lenni. De a hétvége folyamán megtanultam az lenni, illetve fejlődtem kapcsolataim terén is. Nagyon mély benyomást a hétvégén a személyes imaidő adott számomra. Jó volt magam Isten tenyerén érezni, jó volt vele közösen elmerülni a bajaimban. Jól eső érzés volt olyan emberrel átélni azt, ami számomra meghatározó volt és megmutatta a testvéri szeretet mintaképét, amit sok ember nem kaphat meg ebben a „beteg” világban. A dicsőítések alkalmával nagyon sok kegyelem birtokosa lettem, úgy érzem, és remélem, jól fogom ezeket felhasználni. Jól eső érzés volt nem csak magamért, hanem másért is imádkozni ott.
Domi:
Engem a Chemin Neuf-alkalmak mindig hasonló élménnyel gazdagítanak. Valami olyan lakik köztük, ami sokszor akaratlanul hiányzik közösségeinkből. Néhány éve már figyelem a közösség életét, és részt is veszek benne. Így fogalmazódik meg bennem, hogy a rengeteg ima, és őszinte ráhagyatkozásuk a Szentlélekre elképesztő gyümölcsöket terem, melyet mindig is kerestem, s melyből egyébként sokat megtaláltam ifjúsági közösségeinkben is. Mégis, valahogy egy-egy Chemin Neuf-alkalmon inkább van középpontban saját életem és lelkem fejlődése, mint eddig bárhol máshol. Az ebben való Istennel együtti előrehaladás, és annak eredményei pedig egy-egy Chemin Neuf-hétvége után is érezhetőek maradnak, túllépnek a szép élmény fogalmán.
Bepillantanál a hétvége hangulatába? Akkor ezt sem hagyhatod ki:
