Egyéb

Misekalauz (szemelvények NEK-ed) – 7. rész

A MISZTÉRIUM KAPUJÁBAN

Igeliturgia (Katekumenek és megtérők „miséje”)

Az igeliturgián maga Jézus beszél a tanítványokhoz, akár az emmauszi úton. „Megmagyarázta nekik, amit az Írásokban róla írtak.” (Lk 24,27) Az emmauszi tanítványok nem ismerték volna fel a feltámadt Jézust a kenyértörés félreérthetetlen mozdulatáról, ha előtte nem beszélt volna hozzájuk, és ezzel nem gyújtotta volna lángra a szívüket: „Nemde, lángolt a szívünk, amíg útközben beszélt hozzánk és kifejtette az Írásokat” (Lk 24,32). Az áldozati liturgia és az Oltáriszentség is semmitmondó maradhat hit nélkül, ha nem nyílik meg rá a szívünk. „A jelek csak akkor beszélnek, ha az értelem megvilágosult, és a szív lángol.” (II. János Pál pápa, MND, 14)

A héberben a beszélni szó ugyanaz, mint teremteni. „Ma beteljesedett az Írás, amit az imént hallottatok.” (Lk 4,21) „Isten országa itt és most, ma elérkezett.” (Varga László) Az igeliturgia alatt „Názáretben vagyunk, ahol az Ige testté lett, befogadjuk ezt az igét, és éppúgy ülve hallgatjuk, ahogy Jézust a tanítványai hallgatták a zsinagógában vagy a hegy lábánál.” (Bux)

OLVASMÁNY

„Eddig az ember szólt Istenhez (bűnbánat, dicsőség, collecta, könyörgés). Most Isten szól az emberhez. Maga Krisztus van jelen igéje által a hívek között.” (Török József)

Az első olvasmány (lectio) mindig „az ószövetségi Szentírásból való. Lehetőleg az ünnepelt misztérium vagy az evangéliumban elhangzó rész ószövetségi előképét, típusát hivatott a szemünk elé állítani.” (Török József)

ZSOLTÁR

„A zsoltárok szavait használjuk válaszunk kifejezésére. Azért teszünk így, mert ez Izrael himnuszainak könyve, így magának Jézusnak volt az imádságos könyve, amíg e világban élt.” (Driscoll)

SZENTLECKE

A második olvasmány (epistula) az apostoli iratokból való. „A keresztény közösségek vasárnaponként összegyűltek, és az Ószövetség mellett elkezdték felolvasni az apostoloktól kapott leveleket.” (Bux)

ALLELUJA

„Ez a dicsőítés kiáltása… Azért énekeljük most ezt a szót, mert feltámadt Urunk evangéliumának hirdetésében még intenzívebbé teszi jelenlétét a gyülekezetben.” (Driscoll)

EVANGÉLIUM

„Jézus maga látogatja meg a gyülekezetet, ő mondja ma nekünk ezeket a szavakat, ő tesz csodákat, ő beszéli el  a példabeszédeket, ő eszik és iszik a bűnösökke.l” (Driscoll)  

Az evangélium felolvasása előtt a hívek „három apró keresztet rajzolnak: először a homlokukra, hogy áthassa gondolataikat, majd az ajkukra, hogy ezt a tanítást szavukkal hirdessék, és végül a mellükre, hogy szeretettel őrizzék a hallott szavakat.”

 „Az evangélium elolvasása után  a pap megcsókolja a könyv lapját – mintha az isteni Ige ismét testet öltött volna – és a nép felkiált: Áldunk téged, Krisztus! Az evangéliumot állva hallgatjuk: Isten szól hozzánk, legyünk tehát készek, hogy a hit engedelmességével válaszolunk neki.” (Bux)

HOMÍLIA

„A homília (prédikáció) eredetileg családias beszélgetést jelentett. Ezt ülve hallgatjuk.” (Bux)

„A szentbeszéd (mint az evangélium) szintén a felszentelt személynek van fenntartva… A felszentelt személy annak biztosítéka a gyülekezetben, hogy amit hallunk, az az Egyház apostoli hite.” (Driscoll)

Varga László püspök tanúságtétele: „Amikor tényleg átengedem magam Jézus Krisztusnak, Ő él és beszél bennem. Övé a nyelvem, a szám és minden gondolatom. Egészen megdöbbentő tapasztalatom volt egy szentmisén. Kispapoknak tartottam lelkigyakorlatot, és amikor elkezdtem elcsendesedni, átadni a szerepet Jézusnak, akkor azt mondta nekem: Beszélj a halálról! Engedelmeskedtem, bár nem erre készültem. A mise után hozzám lépett egy nő, és elmondta, hogy megmentettem életét, mert öngyilkos akart lenni.”

HITVALLÁS

Ma kevés országban veszélyezteti az életünket a Hiszekegy elimádkozása és megvallása. Az őskeresztény időkben voltak – és néhány országban ma is vannak – keresztények, akik, miután megvallották a hitüket a szentmisén, nem lehetnek biztosak abban, hogy hazatérnek-e még  a családjukhoz.

„A hitvallással tehát minden misében újra elkötelezzük magunkat: élővé tesszük a szívünkben az Istennel fenntartott szövetséget.” (Tarjányi Zoltán)

„A credo szó szerinti jelentése (latin: cordare) odaadom a szívem. (…) Igent mondok rá, belemegyek teljes szívemmel és egész valómmal”  mindabba, amit hittel megvallottam.

„A hit megvallása manapság nagyon is szükséges, hiszen társadalmunkban gyakran más tekintélyek és mércék uralkodnak.” (Tanner)

EGYETEMES KÖNYÖRGÉSEK

„A könyörgésekben a gyülekezet az egész emberiségért imádkozik, ezzel papi hivatását gyakorolja.” (Tanner) Jézus itt megosztja velünk papi szerepét, a világért való közbenjárást.

„Az első századokban az evangélium (és a prédikáció) után következett a missa, a katekumenek elbocsátása.” (Bux)

Az ősegyház nem véletlenül különítette el a katekumen istentiszteletet az eucharisztikus istentisztelettől, mert az Eucharisztiában való részvétel, amely a megkereszteltekre volt korlátozva, missziós feladatot is jelentett.” (Farkas László)