Szöveg, egyszerű fordításban:
Mindenki azt akarja bizonygatni nekem, hogy nincs esélyünk. Úgy viselkednek, mintha nem is hallanának, mikor arról beszélek nekik, hogy visszatérsz. Azt mondják, bolond vagyok, hogy abban hiszek, amit nem látok. Tudom, hogy látják, belül megváltoztam. Miért nem hisznek? Ez teljesen megöl…
Amíg a csontjaim össze nem roskadnak, nem mondok le rólad. A napig, amíg vissza nem térsz, várni fogok rád. A napjaim meg vannak számlámva, de a szívem erősebb. Amíg a csontjaim össze nem roskadnak, várni fogok rád.
Ez olyan, mintha saját csengőhangot állítottam volna be neked, és én a telefonnal ülnék, várva, hogy hívsz, és azt mondod: ,,Indulunk haza, rajta hát!”
Mikor mindennek vége, fáj a szívemnek, hogy nem hisznek.
Amíg a csontjaim…
Kis Domonkos
(munkatársak: Dudás Bernadett, Blaschke Sebestyén, Budai Tamás)
