Mehmet Ali Agca, a néhai II. János Pál pápa elleni 1981-es merénylet elkövetője arra kérte a Vatikánt, hogy találkozhasson Ferenc pápával a katolikus egyházfő november 28 és 30. közötti törökországi látogatásakor.
„Arra kértem a Vatikánt, hogy nem formális keretek között találkozhassak Ferenc pápával, egyelőre azonban nem kaptam semmilyen választ” – írta közleményében még néhány napja a szélsőjobboldali Szürke Farkasok militáns szervezet egykori tagja, akinek szavai szerint „teljesen normális”, hogy a jelenleg regnáló pápával is találkozzon. „Míg a világ egy nagy gazdasági, politikai és humanitárius válságot él át, Ferenc pápa a békéért és a testvériségért küzd, üdvözöljük Törökországban” – mondta tegnap egy sajtótájékoztatón az 56 éves, négy éve szabadlábon lévő férfi.
A merénylet idején mindössze 23 éves Mehmet Ali Agca Rómába érkezésekor már komoly bűnözői múlttal bírt: több bankrablás és bolti lopás mellett az ő nevéhez kötődik Abdi Ipekci, prominens baloldali újságíró meggyilkolása is, ami miatt 1979-ben börtönbe került. Azonban csupán tíz hónapot töltött a rácsok mögött, ugyanis megszökött. Két éven át utazgatott, majd mindössze három nappal a merénylet előtt érkezett Milánóból Rómába, ahol állítólag egy török társa, valamint a bolgár katonai attasé segített neki a merénylet kitervelésében. 1981. május 13-án János Pál pápa szokásos audienciáját tartotta a Szent Péter téren, amikor Agca a tömegből 9 milliméteres lőfegyverével négyszer rálőtt. Két golyó a tömegbe csapódott, a másik kettő azonban súlyosan megsebesítette a pápát, akinek komoly belső vérzése és vérvesztesége lett. Habár sokan már temették János Pált, a csodával határos módon felépült sérüléseiből, a pápa egykori személyi titkárának szavai szerint maga a profi merénylő sem hitte el, miként lehetséges, hogy a pápa él.
Az egyházfő még a kórházi ágyán megbocsátott a merénylőnek, majd 1983-ban meglátogatta őt a börtönben. A szentéletű pápa hatására a merénylő katolizált, 2000-ben pedig II. János Pál kérésére szabadon bocsátották. Agca Törökországba ment, ahol Ipekci meggyilkolása miatt ismét a hűvösre került, és csak 2010-ben szabadult.
Máig nem tudjuk, hogy tulajdonképpen ki állhatott a merénylet és a merénylő mögött. A legkézenfekvőbb magyarázat a szovjet KGB lenne, hiszen a lengyel egyházfő híresen antikommunista volt, támogatta hazájában a Szolidaritás mozgalmát, s aktívan fellépett a vasfüggöny keleti oldalán lévő államok nevében. A gyilkossági kísérlet mind a mai napig foglalkoztatja a közvéleményt, s az összeesküvés-elméletek lelkes hívei félévente állnak elő újabb és újabb teóriákkal. Többek között gyanúba került már a NATO-hoz közel álló Gladio, az NDK-s Stasi, a SISMI (olasz titkosszolgálat), különböző iszlám radikálisok, a bolgár titkosszolgálat, valamint a CIA is, azonban a legmeglepőbb kijelentést maga Agca tette, aki 2010-es szabadulásakor egy olasz bíborost nevezett meg a merénylet kitervelőjeként. (25 évvel korábban még úgy gondolta, hogy ő Krisztus, és isteni parancsra húzta meg a ravaszt.)
Bár 2010-ben szabadlábra helyezték Agcát, sokan vélik úgy, hogy a férfi a három évtizedes bezártság miatt mentális zavarban szenved. Egy ilyen előtörténet után a Vatikán joggal habozik a válasszal a kiszámíthatatlan töröknek, s nem lenne meglepő, ha végül nemleges választ adna neki, esetleg válaszra sem méltatná.
Ferenc pápa november 28 és 30. között először látogat Törökországba, ahol a helyi erők fokozott biztonsági erőfeszítéseket tesznek, hogy megóvják Szent Péter utódját egy, a szakemberek által igen valószínűnek vélt, az Iszlám Állam által a pápa személye ellen végrehajtott, esetleges (drón) támadás során.
Kulcsár Ádám
