ELSŐ KERESZTÉNYEK ÉS A KORABELI SZÓRAKOZÁSOK
Bizonyos foglalkozások és szórakozások a római korban tiltva voltak keresztények számára. A cirkuszokban rendezett pogány látványosságok akkoriban közéleti eseménynek számítottak. Feltűnt, hogy a keresztények ezeken nem vesznek részt. Egyrészt mert valamely istenség tiszteletére voltak ezek szervezve a legtöbbször, összekötve azok zűrös, sokszor erkölcstelen kultuszával (pl. Bachusz istenség tiszteletére a sárga földig itták magukat). Másrészt mert ezek lélekrombolók voltak.
Manapság majdnem minden mozifilm ilyen. Annyira köze nincs se a szórakoztatáshoz, se semmihez, csak a lélekromboláshoz. Ez nem azt jelenti, hogy a római korban és civilizációban csak aljasság és szenny volt, vagy hogy most csak az lenne. Kultúra és a szubkultúra együtt volt. Igazi kultúra csak az, ami valódi katarzishoz, megtisztuláshoz vezet. Amitől jobb leszel, miután megnézted, befogadtad. Ami felemel. Csak ilyen filmet szabad megnézni vagy végignézni, vagy ilyen könyvet elolvasni.
A keresztségi fegyelemhez tartozott, hogy általában minimum 3 évig készültek rá a felnőtt keresztelendők és egy kezes kísérte őket. Segítette őket, hogy a hétköznapi életük döntéseit meg tudják hozni, amikor nehéz vagy egyenesen veszélyes is lehet a hitvallás. Pl. nem keresztelték meg, ha olyan fürdőbe vagy színházba járt, ami elég gyakori volt, ahol erkölcstelenséggel, pl. meztelenkedéssel volt összekötve az úgynevezett „szórakoztatás”. „Vessétek le a régi embert szokásaival együtt, és öltsétek föl az újat, aki állandóan megújul teremtőjének képmására a teljes megismerésig.” (Kol 3,9-10) Ma vagyunk-e, leszünk-e olyan bátrak, mint az első századok keresztényei, vagy szánalmasan alkalmazkodunk a világhoz? Akkor, ha egy keresztény nem ment el pl. cirkuszi vagy durvább esetben gladiátori játékokra, volt, hogy kiközösítették, száműzték vagy megölték. Katona vértanú szentek sorát ismerjük, akik védték a Birodalmat, de nem voltak hajlandók a katonasággal együtt járó „elvárt” erkölcstelenségeket elkövetni, vagy a nép védelmétől eltérő módon használni fegyveres erejüket (pl. Szent Sebestyén, Flórián). Ma mik azok a foglalkozások, melyek a kereszténységgel nem, vagy csak nehezen összeegyeztethetők? (Akkor ilyen volt a jövendőmondó, kuruzslással gyógyító, bálványszobor készítő, a prostituált és bizonyos helyzetekben a katona, ha nem védelemre hívták meg, stb.) Mottó: „Ne hasonuljatok a világhoz” (Róm 12,2)
