Kedves Olvasóink!
Közeledik a tél, de a melegséget meg kell őriznünk a szívünkben. Olyan időszak ez, amikor a kinti hideget, a belső tűzzel kell átvilágítani. Hiszen az ellen nem tudunk tenni, hogy hamarabb besötétedik, de azért igen, hogy otthonainkba, emberi kapcsolatainkba fényt vigyünk! Ezt a fényt mindenkinek a saját jó képességeiből kell kiárasztania. Lehet egy szép szó, egy kedves mosoly, vagy egy bátor tett. Nem kell nagy dolgokra gondolni, csak valami, ami emberi, akárcsak egy szívdobbanás…
Az álmok a sötétben születnek, de a világosságban válnak valóra. Ez az időszak teret nyit arra, hogy új elképzeléseket teremtsünk a következő évre, a jövőre! Ha elcsendesedünk, meghalljuk szívünk dobbanását, de nem is mindig feltétel a csend ehhez. Mivel ez egy zenei rovat, mi arra hívunk Titeket, hogy találjátok meg a zenében is a saját érzéseiteket, halljátok meg a dalokban a belső világotok szavait. Ehhez szeretnénk olyan dalokat megosztani amiből erő árad.
A zenében tehát ugyan úgy felismerhetjük a Teremtő üzenetét számunkra. Akár azt, hogy mit üzen a pillanatra, akár azt, hogy merre vezet minket életünkben. Ebben a cikkben egy fiatal énekesnővel készített interjút osztunk meg veletek, amiben arról mesél, hogy Ő hogyan éli meg álmait és lát át a sötétebb napokon. Ehhez a szív szeme kell, amiről saját dalában is énekel! Fogadjátok szeretettel Pócsi Dóri gondolatait!
Mikor kezdtél el énekelni? Mit ad számodra a zene?
Pócsi Dóri: Maga az éneklés a beszélni tanulással együtt járt pici koromtól. Annyit énekeltem gyerekként, mint amennyit beszéltem.
Aztán zeneoviban, zeneiskolában, egészen felnőtt korig része volt a tanulmányaimnak a zene. Mégis úgy igazán körülbelül 2,5 évvel ezelőtt kezdtem el foglalkozni vele a Magyar Hajnal Énekstúdióban, illetve a dalíráson keresztül.
Számomra a zene a kifejezés eszköze. A zenében érzem azt, hogy a legjobban ki tudom adni a bennem mozgó érzéseket, üzeneteket. Az, hogy épp a hangszeren keresztül vagy az éneken keresztül jön az ihlet, nem határolom be. Engedem, hogy úgy jöjjön, ahogy akkor jönnie kell.
Honnan merítetted az erőt álmaid megvalósításához?
Dóri: Az álmaimról már gyerekkoromban is voltak képek, elképzelések. Mindig is volt bennem egy halk hang, egy halk (néha hangosabb) vágy, hogy mi is az, ami belül mozgat. Sokáig, hosszú évekig nem mertem lépni a megvalósítás irányába. Pár éve viszont elindult egy intenzív identitás-helyrerakás, Istennek el kezdtem engedni, hogy megmutassa, Ő milyennek lát és miért helyezett belém olyan álmokat, amik emberileg kétségbeejtően nem tűnnek megvalósíthatónak. Folyamatos a “2 világ” közti ugrálás: a realitás és az ígéretek útja. Ebben csak Isten tud nyugalomra vinni, nélküle nem bírnám ezt az intenzív rostát.
Mi az, amit próbálsz átadni a dalaiddal? Mi a legfőbb üzeneted?
Dóri: A dalaim általában a saját harcaimról szólnak, a hitem megpróbálásairól és győzelmeiről.
Olyan témákban írok, amik valószínűleg a legtöbb embert érintik…de magára venni csak akkor tudja, ha belelát a mélységébe a daloknak.
Azóta írok dalokat, amióta a mélységekben vizsgálódom, amióta a felszín már nem tesz izgatottá. Ezért azok fognak tudni azonosulni a dalaimmal, akik a felszín mögé akarnak látni és vágynak a változásra, a folyamatos fejlődésre.
Kicsit olyan, mint egy életutazás, dalokban megüzenve. Ennek az utazásnak sok dala még nincs publikálva, de idővel megérkeznek. Ha valaki hallgatja ezeket a dalokat, olyan belső élményeket élhet meg, ami olyan, mintha az dalíróé, énekesé lenne, de mégis a hallgatóé…ha engedi.:)
Milyen előadóktól merítesz ihletet? Kiknek a dalait szereted legjobban feldolgozni?
Dóri: Azokat az előadókat szeretem, akik nem csak hangilag adnak élményt a dalain keresztül, hanem a dal mondanivalójával, annak átadásával kap teljes képet az előadásuk. Tori Kelly, Rachael Lampa és Lauren Daigle a 3 kedvenc dalszerzőm és előadóm. Tehetségük megkérdőjelezhetetlen, és ugyanígy a szívük is. Szeretem, hogy azonosulni tudok a dalaikkal, mégis kihívás és fejlődés bármelyiket is megtanulni, feldolgozni.
A „Szívdobbanás” című saját dalod hogyan született?
Dóri: A „Szívdobbanás” megírása nem fél óra volt (mint általában a dalaim nagy része), de viszonylag hamar megszületett, pár nap alatt. Tudtam, hogy a dalt, ami épp ki akart jönni belőlem, a szívdobbanás momentuma körül szeretném építeni, de azt nem tudtam, mit hoz ki belőlem ez a szó. Elkezdtem gondolkozni azon, hogy mivel tudom körül írni, mit jelent nekem a szívdobbanás. Ez beindította az emlékeimet azokról a helyzetekről, amikor az a bizonyos szívdobbanás választott el a szabadságtól, a fellélegzéstől, a tovább lépésről. Ez a szívdobbanás pedig Isten, és a vele való találkozás, mint a defibrillátor, hoz vissza az életbe, de nem ugyanoda, ahol előtte voltam, hanem belém helyezve az Ő Szent Lelkét, mint lélegzet, ami eddig nem volt jelen az életemben. Innentől minden egyes szívdobbanás máshogy ver, mint azelőtt: élet került bele, örök élet.
Szerettem volna úgy megírni a dalt, hogy ne csak keresztények akarják megérteni a szöveget, hanem azok is, akik még nem ismerik Istent. Ha megvizsgáljuk a szöveget viszont, ott van benne, a jelentésében, a légkörében. Emiatt azok is meghallgatják, akik amúgy egy keresztény dalt nem hallgatnának, vagy máris „dobozba rakva” hallgatnák.
Mi segít Neked, amikor nehéz élethelyzetbe kerülsz?
Dóri: Minden egyes nehéz helyzetben az az első lépés, ami a legjobban segít, hogy el kezdem kiadni azt, ahogy az adott helyzet bennem hogy játszódik le. Tehát maga a dalírás az, ami elindítja bennem a feldolgozást.
Sok dalom ezért is szól Istenhez, mert olyan, mintha az imáimat, kétkedéseimet, félelmeimet fogalmaznám meg neki…és ahogy kiadom, kezdem megérteni, meglátni azoknak a miértjét és célját. Ezért is kezdődik sok dalom borongósabban, és fejeződik be reményteljesen.
Milyen szerepet kap Isten az életedben?
Dóri: Ideális világban az lenne erre a válasz, hogy teljeskörű szerepet kap Isten az életemben. A valóságban csak a törekvés nagy erre, de a kivitelezést sajnos sokszor elbukom. Mégis azt érzem, hogy merem egyre jobban átadni neki a vezetést, és emiatt a Róla alkotott képem is egyre erősödik, formálódik, sokszínűsödik. Minél jobban ismerem az Ő szívét, annál jobban megszeretem azt és vágyom abból a szívből meríteni minden területen.
Mikor tapasztalod legerősebben a szeretetét?
Dóri: Legerősebben az Ő szeretetét a nehézségeimben érzem. Amikor a legkevésbé lenne logikus, hogy az ember szeretve érzi magát, akkor Isten olyan módokon erősít meg affelől, hogy szeret, amiket ha nem nehéz helyzetben lennék, nem venném észre. A megtöretett állapot az, amikor elég puha a szívem ahhoz, hogy érezzek és tapasztaljak belőle.
Fontos számodra a jótékonyság, a segítőkészség. Milyen tevékenységekkel kapcsolod össze?
Dóri: Az elmúlt években próbáltam több, szervezetek által rendezett eseményen, missziós úton besegíteni. Első és legintenzívebben használt eszközöm a tolmácsolás. Sokan jönnek külföldről misszós csapatok, akiknek szükségük van tolmácsokra, amíg az országban szolgálnak. Emellett szeretek a gyerekekkel együtt lenni, énekelni nekik, velük.
Illetve ha van lehetőség nekem missziós útra menni, akár belföldre, akár külföldre, akkor azt igyekszem megragadni.
Volt ennek egy intenzívebb időszaka az életemben, amikor teljes időben ezzel tudtam foglalkozni. Jelenleg kevesebb időmet tudom rászánni, de ez nem kizárólagosítja a szívemet a misszió felé, csupán más formába önti.
Ha meg kellene fogalmaznod 3 értéket. ami a legfontosabb számodra, mik lennének azok?
Dóri: Őszinteség, alázat, bátorság.
Őszinteség: Nem lehet egyről a kettőre jutni az életben, ha nem vagyunk őszinték. Különben mindig megragadunk a saját és mások becsapásában. Bármilyen helyzet jön, meg kell tanulni őszintének lenni, hogy minél hamarabb kiderüljön, mi is a valóság.
Alázat: Alázat nélkül az ember önfejű, nagyképű. Onnantól kezdve minden döntésünk, mint lavina visz lefele. Kiért, miért teszem, amit teszek? Mi a célom, a motivációm? Egy idő után úgyis kibukik, milyen válasz van a szívünkben. Kegyelem, hogy az alázat Istennel lehetséges és nem csak próbálkozás, erőlködés eredménye, hanem természetessé válhat Benne. És az az alázat végül nem is a mienk, hanem a bennünk lévő Istennek a szíve.
Bátorság: Az életem során többször volt már döntő, hogy meglépem hittel az adott lépést, vagy maradok ugyanazon a lépcsőfokon. Az a bátorság, ami kell a lépéshez, nem egy alap dolog. Van, akiben évekig, évtizedekig el van nyomva. Az, hogy valaki mer dönteni, lépni az új irányba, a bizonytalanba, az olyan érték, ami aktiválja a bennünk lévő elméleti hitet.
Mik a tervei a jövőben a zenéddel?
Dóri: Számomra a zene az elsődleges kifejezési eszköz. Emellett vannak más eszközök is, amiket szeretnék még intenzívebben használatba venni a jövőben. Egyelőre viszont úgy tapasztalom, hogy a zenei ihlet áramlik a legnagyobb mennyiségben. Mindenképp szeretném ezt helyes és kivitelezhető mederbe rakni, amihez hosszú távú megoldást keresek. Tervem, hogy minél több megírt dal kerüljön meghangszerelésre, és szeretném ezeket eljuttatni olyan helyekre (akár koncertek keretein belül, akár szimplán a kész, hallgatható verziót), ahol ez segítség és ajándék tud lenni másoknak. Ezeknek részleteit, időbeli és térbeli alakulásait nem tudom még, de bízom Istenben és az Ő vezetésében. Abban viszont már nem kételkedem, hogy feladatom van, és ezért végtelenül hálás vagyok.
Mi a legnagyobb álmod?
Dóri: Legnagyobb álmom, hogy amit belül érzek égető vágyat gyerekkorom óta, az egyre erősödjön és kitartva a jelen harcaiban, elérjen annak kiteljesedéséhez. Álmom, hogy mindazt, ami adatott ajándékba Istentől, az ne ragadjon le nálam, hanem ténylegesen tovább jusson az emberek szívéig és tegye azt, amit tennie kell.
Mit üzennél azoknak a fiataloknak, akiknek van egy nagy álmuk?
Dóri: Első és legfontosabb üzenetem: ne tartsd meg magadnak az álmodat, ne ringasd magad az álmod elképzelt illúziójában, hanem keresd az álmod Kezdeményezőjét, az álmod Kitalálóját, Istent. Nála van minden megoldás, nála van az ajándékod, annak kicsomagolásához szükséges lehetőségek és az ajándékod alkalmazásához szükséges alázat, kitartás, türelem és erő. Minden, amit Isten már megmutatott neked az álmodból, legyen valóság a számodra: ne kételkedj abban, hogy alkalmas vagy-e rá vagy tényleg jól hallottad-e. Ha Istentől van, hidd el, Neki még fontosabb, hogy megvalósuljon, mint neked.
Reméljük sikerült egy kis motivációt merítenetek Dóri történetéből, őszinte gondolataiból. Érdemes megfogadni szavait, hiszen példát vehetünk Tőle, ahogy Ő halad az útján, bízva a Teremtőben!
Hallgassátok meg Dóri dalát!
„Egy szívdobbanás És megváltozik Minden bennem, már elhiszem, Szívdobbanás És életre kel Ami eddig rejtve volt bennem. „
(A Nyitott Fül csapata: Blaskó Rebeka, Blaschke Sebestyén, Dudás Bernadett, Kis Domonkos, Kis Dalma Róza Kasza Boglárka, Nyulas Tamás, Ponyi Ferenc, Tamásfalvi Hanna )
KERESSETEK MINKET INSTAGRAMMON IS!
@nyitottful
