Idén nyáron Bujákon, Homokterenyén, Kisterenyén, Lőrincin és Palotáson néhány napra a rendszerint csendes plébániák gyerek nevetéstől voltak hangosak. A nyári oratóriumok meghatározói napjairól Ottmár Ádám, Juhász Gyula és Kodák Rita írásainak segítségével kapunk képet. Arról, hogy mi is az a nyári oratórium György Balázs írt nekünk pár informáló mondatot.
Hogy mi az a nyári oratórium?
A nyári oratórium az a hely a Zagyvás plébániákon, ahová minden általános iskolás korú gyermeket hívunk és várunk egy három/öt napos együttlétre Igyekszünk őket gazdag, kreatív programmal kiszolgálni és apránként Krisztushoz vinni őket. Idén a hat helyen megrendezett oratórium közül ötben a „Melletted állok” címmel fémjelzett téma köré szerveztük programjainkat. A témát igyekeztünk az oratóriumban mindenbe „belebújtatni”: a mini-színdarabokba, a kiscsoportos beszélgetésekbe, csoportversenyekbe, nagy közös játékokba, kiránduláson megszervezett feladatokba és a kézműves foglalkozásoknál a személyes odafigyelésen keresztül. Érdekesség, hogy mindenhol a helyi segítők tehetsége és a plébániához tartozó környezeti adottságok szerint formáltuk a programot, így nem volt két egyforma nyári oratórium.
Mi az oratóriumok célja?
Megismertetni, és megszerettetni a plébániái ifjúsági életet, kapcsolatokat kialakítani és azokat erősíteni.
Ki szervezte a nyári oratóriumokat?
Az oratóriumok helyszínéül szolgáló településeken az „ifiket” György Balázs, a Váci Egyházmegye Ifjúsági Lelkészségének Emberhalász munkatársa fogja össze, ő volt a nyári események főszervezője. A programok lebonyolításában egyrészt részt vettek a a helyi, szolgálatkész, megérett ifisek, akik évközi aktivitásukkal bebizonyították, hogy lehet rájuk számítani. Másrészt, egyes helyeken olyan fiatalok segédkeztek az oratórium napjainak megszervezésében és lebonyolításában, akiknek saját ifiközösségük még nincs, de remélhetőleg az oratóriumok szervezői feladataiba bekapcsolódva lelkesedésüknek köszönhetően a jövőben az ő településeken is kialakul egy-egy közösség. Harmadrészt a nyári oratóriumok sikeréhez nagymértékben hozzájárultak a Zagyvamenti Nagyboldogasszony Közösség kisebb testvérei.
„Az idei kisterenyei nyári oratórium volt életem első oratóriuma, amiben rögtön animátorként vehettem részt. A helyi plébánián töltött egy hét alatt csodálatos embereket ismerhettem meg és felejthetetlen élményekkel gazdagodtam. Szerintem az oratóriumban részt vevő mintegy 15 általános iskolás korú gyermek is hasonlóan kellemesen gondol vissza a táborra. Nagyon élvezték a közös játékokat, közösen oldották meg a feladatokat és figyelmesen hallgatták Istenről és a szeretetről szóló tanítást. A plébánián egy percre sem állt le az élet, a lehető legváltozatosabb programokkal próbáltuk lekötni a gyerekek energiáit. Egyetlen negatívum a búcsúzás volt. Sehol máshol hasznosabban és jobban nem tölthettem volna el azt az egy hetet, mint a kisterenyei plébánián.”
(Ottmár Ádám)
„Hiszen minden olyan egyszerű volt, de csak látszólag. A kisterenyei plébánián immár harmadik alkalommal rendezhettük meg a nyári oratóriumot. Korábban nem volt itt egész hetes plébániai-tábor. Mint már három éve, idén is kétségekkel indultunk, de nagyon sok élménnyel gazdagodtunk. Idén a segítők kisebb létszámmal, de annál nagyon lelkesedéssel vetették bele magukat szolgálatba. Nagyon jól működik a dolog. Korábban én sem gondoltam, hogy a plébánián ennyi mindent meg tudunk valósítani. Az egészet a mogyoródi szaléziakkal kezdtük el, akik idén is segítettek. Köszönhetően a Zagyvamenti Nagyboldogasszony Közösségben való szolgálatunknak, onnan is kaptunk támogatást. Nagyon sok eszközt adnak nekünk kölcsön, és tapasztalataink nagyrészét onnan szereztük.
És hogy miért érdemes egy oratóriumban animátorként tevékenykedni?
- a sok ölelésért
- a gyerekek nevetéséért
- a mosolyokért
- mert az Úrhoz vezetjük őket
- hogy azt halljuk: Jövőre is jövök!!!
- vagy ezt: Miért csak egy hétig tart az oratórium?
- Ha még nem volt részetek ilyen élményekben, akkor mindenképpen legyetek animátorok vagy kisebb testvérek.
Én mondom: Megéri!!!”
(Juhász Gyula)
A nyári oratórium-ot másodjára sikerült megszervezni Bujákon. Mint ifiklubos én is részt vehettem az előkészületekben és a háttérmunkákban. Akinek köszönhetjük ezt az egészet, az nem más, mint György Balázs. Ő bízta rám a kicsik csoportvezetését. Az előkészületeket – ami nagyrészt a programok összeírásával és a játékok tervezésével telt- májusban kezdtük el. Az egész tábor a „Melletted állok” témájára épült. A gyerekeknek nem szerettünk volna hosszabb előadásokat tartani, hiszen egyrészt voltak egészen kicsik is, másrészt unták volna a hosszú előadásokat. Így maradt a színdarab, aminek passzolnia kellett a témához és öt napon keresztül kellett folytatódnia. Természetesen ezt nemcsak meg kellett írni, hanem le kellett fordítani a gyerekek nyelvére is. Az alapötletet ismét Balázsnak köszönhetjük, miszerint sütikről kéne szólnia a történetnek. A színdarabot nem az ifiklub keretei között írtuk meg, hanem három lány összefogásával fogalmazódott meg, ezzel is könnyebbé téve a készületeket. Így már csak a szövegek kiosztása maradt ránk. Próbáltunk minél kevesebb szöveget írni, hogy az egész egyszerű legyen.
A táborban résztvevőket három kiscsoportra osztottuk. Voltak a legkisebbek (1-2. osztályosok), akiknek nagyrészt a játékról szólt a kiscsoport; voltak a középsősök (3-4-5. osztályosok), nekik már több beszélgetéssel és imával telt el az idő; és végül, de nem utolsó sorban a legnagyobbak (6-7-8. osztályosok), akik már inkább lelki szempontból néztek a történetre és beszélték meg azt a kiscsoportok alatt. Az oratórium során a csoportok együtt játszottak, imádkoztak és megbeszélték a történettel kapcsolatos kérdéseket. Nagyon sok programot szerveztünk bele ebbe az egy hétbe: a társaság csapatai egész héten versenyeztek egymással; kisétáltunk a Kálváriára, stációnként meg-megállva; egész napos túraként ellátogattunk a Sasbérci kilátóra; különleges vendéget fogadtunk és zárásként együtt énekeltünk a táborzáró szentmisén. De a mindennapjaink közé tartozott az énektanulás, a táncolás valamint a napi két ima is. A kézműves foglalkozások során, amellett, hogy különféle használati tárgyakat készítettek, a gyerekek fejleszthették kézügyességüket is. .. Ne felejtsük el azt a sok vicces dolgot, amin vagy csak mi, vagy az egész tábor nevetett J
A sok szervezésnek és munkának meglett a gyümölcse, hisz csak ezeket hallottuk: „Ugye jövőre is lesz tábor?”; „Jövőre is jövök!” „Miért csak 5 napig tartott a tábor?”. Valamint a gyerekek nem felejtették el kifejezni szeretetüket, sőt: ölelések után nem szerettek volna elengedni minket, vagy csak egy-egy mosoly, gyerekkacagás is megtette hatását. Ezekért érte meg az a sok, fáradtságos munka. Azt mondom, megérte ennyit bajlódni a szervezéssel és a programok kitalálásával. Mert ezek számomra a kincsek, ezek azok a dolgok, amiért küzdeni, dolgozni és szenvedni kell. Ajánlom tehát minden fiatalnak ezt a „munkát”, hisz nem lehet betelni az örömével soha.
(Kodák Rita)
Fotók a Lőrinciben tartott nyári oratóriumról
Fotók a bujáki nyári oratóriumról
Fotók a palotási nyári oratóriumról
Kisterenyei fotó a nyári oratóriumról
