Idén is Romhányban került megrendezésre Ipolyos táborunk, melynek témája az alábbi részlet volt: „Jézus kezébe vette a kenyeret, hálát adott, megtörte, majd tanítványainak adta.” Ezen a mondaton elmélkedhettünk egész héten az előadások, kiscsoportok, valamint játékok során.
Vasárnap – MEGÉRKEZÉS
A regisztrációk után szentmisével indult a táborunk, miután csapatmunkával, jó hangulatban sikerült mindenki sátrát felállítani. Majd ezt követően részt vettünk a falujátékon, ahol csapatosan versenyezhettünk különböző szórakoztató játékokban. Ezek nemcsak az ismerkedést segítették, hanem a bizalom kölcsönös kiépülésére is szolgáltak. Természetesen estére is maradt még sátor, amit 10-ig építettünk. 🙂
Hétfő – KEZÉBE VETTE
A napot Fruzsi reggeli imájával kezdtük, ami mindenkinek segített összeszedni gondolatait, és picit elmélkedni a nap témáján. Reggeli után elindultunk kirándulni a közeli hegyekbe. Amikor megérkeztünk a kinézett helyre, ebédeltünk egyet, majd kialakult Bob, a vidra kultusza az Ipolyban, ami óriási nevetést váltott ki mindenkiből.
Ebben is megérezhettük a napi igét, az Úr kezébe vette életünket, és a közösségben összekapcsolt bennünket, vidámsággal és gyermeki szívvel teli játékidőt adott nekünk.
Délután egy újmisés atya celebrált nekünk szentmisét, mely kegyelemben igazán gazdag volt. Este gyakoroltuk a tábortáncot is, majd esti imával zártuk a napot.
Kedd – HÁLÁT ADOTT
Reggel Zita tartott egy kis gondolatébresztőt, majd Tibi várt minket svédasztalos reggelivel. Az előadás után kiscsoport következett, ahol mindenki megoszthatta a saját csoportjában, hogy miért hálás. Sőt, ennél mélyebb kérdések is felmerültek, rengeteg őszinte válasszal. Ezen a napon ellátogatott hozzánk Marton Zsolt püspök atya is, aki tartott egy lélekemelő szentmisét, nagyszerű tanítással kiegészítve. Ezután még velünk maradt a délután folyamán, mesélt magáról a Kérdezd a püspököt programunk keretében. Előállt a „Yorknak volt egy hercege játékkal is”, ami óriási sikert aratott és nagy örömet okozott mindnyájunknak. Délután a tábortánc mellett, sok új táncot is taníthattunk a táborozóknak a Tánc teammel. Este a Nincs akadály című filmet néztük meg, ami szintén nagy sikert aratott.
Szerda – MEGTÖRTE
Ez a nap a bűnbánatról, az elcsendesedésről és az elmélyülésről szólt. Ezt a napot Jómagam imájával kezdtük, melynek végén gitáros énekekkel hívtuk a Szentlelket, hogy töltse benapunkat. Napközben volt egy előadás, majd a kiscsoporton belemerültünk a legmélyebb témákba. Mindenki elmondhatta, hogy mi nyomasztja őt, akár múltbeli, akár mostani történés. Ebben megtaláltuk a kölcsönös, elfogadó bizalmat. Délután ismét egy újmisén vehettünk részt, majd a vacsora után kezdetét vette a nap fénypontja: a Szentségimádás és a közbenjáró ima. Itt is megtapasztalhattuk Jézus szeretetét és gondviselését, hagytuk magunkat megtörni mások előtt, ahogy a napi jelmondat is írta. Itt megtörténtek a legigazibb, legszeretetteljesebb és legbarátibb ölelések is.
Csütörtök – ODAADTA
Ezt a napot szabadtéri szentmisével kezdtük, hálaadásképpen az előző napért. Számomra ez a nap a gyermeki szívet szimbolizálta, mivel sok játék és szórakozás volt benne. Délelőtt átbuszoztunk Bánkra, ahol a nagy melegben mindenkinek jól esett egy csobbanás. Ha pedig ez még nem lett volna elég, ebédre pizzát kaptunk, amit természetesen senki nem utasított vissza. A strandolás után, még nem ért véget a nap. Visszaérés után megérkezett a Színesest hangulata a táborba. Idén ez táncolással, kártyatrükkökkel, közös mulatozással telt. A nap zárásaként leültünk a tábortűz köré és énekeltünk közösen pár dalt.
Péntek – ELKÖSZÖNÉS
Sajnos eljött ez a nap is, szomorúan összepakolt mindenki. Együttes erővel szétszedtük a sátrakat és elbúcsúztunk egymástól. De természetesen mielőtt mindenki elment volna, részt vettünk a tábor záró szentmiséjén, ami számunkra különleges volt, mert itt avattak minket Kisebb Testvérré, valamint voltak, akik megújították a szolgálati ígéretüket. Összességében csodálatos egy hetet tölthettünk a táborban, megtapasztaltuk Isten kiáradó szeretetét és azt, hogy milyen az, ha igazán szeretve van az ember, a nehézségek közepette is.
Egymás kezébe ajánlottuk életünket és engedtük, hogy a Jóisten ott legyen minden cselekedetünkben.
Remélem, mindenki fantasztikusan érezte magát és jövőre is találkozunk!
Ha megragadott az Ipoly hangulata és lelkülete, vagy egyszerűen egy összetartó közösségre vágysz, szívesen látunk táborunkban és találkozóinkon is! Át kell élned neked is, mert ez az IPOLY STYLE!
Puszta Hanna
További fotókért kattints a lenti képre! 🙂
