A 2024-es téli Galgás találkozóra február 10.-én, szombaton került sor. Az eseményről Tomó és Dorka élményeit olvashatjátok.
Tomó:
Helyiekként nagyon nagy megtiszteltetés volt a szervezőknek és az érkezőknek segítséget nyújtani. A regisztráció, navigáció és egyéb fontos feladatok mellett nagy örömet szerzett nekünk régi barátainkkal és tanárainkkal való találkozás is. Sokunknak ez az alkalom volt az első találkozása a Galgával, de mind kellemesen csalódtunk. Leírhatatlan az az érzés, amikor a velünk egy korban lévő emberek együtt ismerkednek, játszanak, beszélgetnek, versenyeznek és dicsőítik ugyanazt az Istent, akit mi is imádunk. Az öröm témája kitűnő gondolatébresztő volt. Az előadás során az előadók remek definíciókat állítottak fel a személyes tapasztalataikon keresztül. A kis csoportokban felismerhettem a saját érzelmeimet is a többiek beszámolóiból. A kvízes este (délután) kiemelkedő élmény volt, szoros küzdelmeink eredményeképpen döntetlen született, bár a Tejfölös gombapörkölt csapat tagjaként igen büszke vagyok. Végül az izgalmakkal teli nap végén az elmaradhatatlan UNO parti mellett kötetlen beszélgetést folytattunk az új barátainkkal némi tea és sütemény társaságában.
Az első Galgás találkozóm összeségében elvárásaimon felüli volt, semmi áron nem fogom kihagyni a következőeket sem. 🙂
Dorka:
Hálás vagyok, hogy harmadik alkalommal is részt vehettem a Galgás találkozón. Plussz örömet okozott, hogy ezt “helyi arcként” tehettem meg, otthonosan mozogva tudtam hozzájárulni a szombati eseményhez. A program reggel 9-kor kezdődött egy közös játékkal, majd átsétáltunk a Szentlélek templomba, ahol Zsolt atya misézett, a zenéért Sari és Eszter voltak a felelősek. A mise után visszamentünk a suliba és egy ismerkedős KCS (kiscsoportos beszélgetés) következett. A legfontosabb szempont az volt, hogy ki hogyan szereti a paprikás krumplit. Következő program pontunk az előadás volt, melyet Marcsi és Angi tartottak nekünk. Nagyon szuperül összefoglalták, hogy mi is az igazi öröm, mi gátol meg benne, hogy elérjük, illetve hogyan tudjuk elérni azt. Sokat tett hozzá az előadáshoz, hogy egyfajta tanúságtétel volt, saját, személyes tapasztalatokat is megosztottak velünk. Az előadás után az ebéd következett, majd pihenő gyanánt egy kvízjátékban vettünk részt, ahol a KCS-k versengtek egymással. Marci, Máté és Ádám remek feladatsort állítottak nekünk össze, tele volt érdekes kérdésekkel. Utolsó előtti kötelező pontunk az újabb kiscsoportos beszélgetés volt, melynek témája az előadásra épült. Nagyon érdekes volt hallani, hogy kinek mi a véleménye az adott témáról. Voltak egyetértések és egyet nem értések is, de ilyenkor jól meg tudtuk vitatni az eltéréseket és ez egy jó alapot adott a beszélgetésnek. Ezt a KCS-t a végén játékokkal zártuk, ami szintén arra ment rá, hogy minél jobban megismerjük a egymást. Zárásként délután 5 órától a suli kápolnájában szentségimádást tartottunk. Szerintem ez volt a napnak a legszebb és legmeghatározóbb eseménye. Utána már csak a teaház volt hátra, de ez megmaradt fakultatív programnak. Baráti társaságban egy UNO partival zártunk.
Nagyon hálás vagyok, hogy megint részese lehettem egy ilyen találkozónak. Jó volt újra találkozni a régi ismerősökkel és új embereket megismerni. Nagyon jó érzés egy olyan közösség tagjának lenni, akik hasonló értékrendet képviselnek, ezért a közös hang szinte mindenkivel rögtön kialakul. Nagyon várom a következő alkalmat!
Köszönöm Galga!
A találkozó képeit itt találjátok!
Az eseménynek a VERKA (Veresegyházi Katolikus Gimnázium) épülete adott otthont.