Mi változott?
NÉHÁNY GONDOLAT AZ IVT-RŐL
Az otthonunktól távol, talpraesetten próbáltuk megélni az IVT-n kint töltött 12 napot. A legtöbben azzal a céllal mentünk ki, hogy jobban megtérjünk, megtapasztalhassuk Isten jelenlétét a hétköznapokban, tudjunk együtt imádkozni és világot láthassunk keresztény szemmel.
Megtanultam, hogy mindennek megvan a maga ideje; a stadionban alvásnak, a virrasztásnak, a zselének, a tömegközlekedésnek, a közös szentségimádásnak, a libegőnek, a közbenjáró imának, a kiscsoportnak, a csempéknek, a repülésnek és még sorolhatnám… Ezekben a napokban sokszor megtapasztalhattuk, hogy a csend egy nagyon értékes dolog. Azonban amikor mindenki ugyanazt a dalt énekelte (nemzetiségtől függetlenül), és Istent dicsőítette, ez egy új, meghökkentő élmény volt számomra. Ezeken a közös programokon megtapasztalhattuk az Ő jelenlétét egymásban. Már Coimbrában több barátnőm megkérdezte, hogy ,,Meg fog-e változni az életed?” rögtön, gondolkodás nélkül igent mondtam. Csak ötleteim voltak, hogy biztos minden szemmel láthatóan más lesz.
Itthon pedig pár hónap elteltével észrevettem mi változott…
Már nem keresem Őt, eddig kerestem, de már végre megtaláltam.
Nádudvari Anna
