IVT beszámoló – 3. rész
Július 30. – vasárnap. utoljára Coimbrában.
Meglátszik az előző napi sok mászkálás, elaludtunk. A misére odaérünk szerencsénkre. Pont a vasárnapi misét nem kéne kihagyni, plusz Fábry Kornél atya prédikál. Amiből túl sokat nem értünk, mert folyékonyan beszél franciául. Fordítás van, csak a wifi elég gyenge ennyi emberre. A legjobb misés képeim – és videóim – ezen a napon készültek.
Az ebéd már Margarida édesanyjánál talál minket, és a nagycsaládot. A család többi tagja svédeket és lengyeleket lát vendégül. Hátradőlök, lefejelek valamit a kertben. Mandarinfa. A kertben végig citrusfák. Elvisznek várost nézni mindenkit. Fel a várba az első portugál egyetemhez. Találkozunk pár, hagyományos fekete köpenyt viselő diákkal is. Története szerint a köpeny eltakarta a társadalmi különbségeket, és ezt tartják ma is.
Következett a Szent Klára-kolostor, Margarida meséli Szent Erzsébet rózsa-csodáját, de nekünk magyaroknak ez ismert eset. A meglepetés akkor ér minket, mikor megjegyzi, hogy a kolostorban nyugszik a királyné, és több csoda helyszíne is ezen zarándokhely. A gordiuszi csomót csak itthon vágtuk át: II. András dédunokájával, Portugáliai Szent Erzsébettel ugyanúgy megesett a rózsa-csoda, mint Árpád-házi Szent Erzsébettel.
Kis fürdés közben egy családtaggal megbeszéltük országaink problémáit, amelyek hasonlóak kis különbséggel. Ugyanaz van ott is, mint itthon, de azért valahogy az egész kicsit más. Az óvárosban láttuk a Santa Cruz monostort, valamint a mellette lévő hasonló nevű idén százéves kávézót. Ez szintén templom volt valaha, és belviszály miatt épült a jelenleg működő monostor emellé. Végül még megnéztük a Hotel Astoriát is. Este a felső szomszéd és német zarándokai lejöttek egyeztetésre, hogyan utazunk át Fatimába és Lisszabonba. Ebben nem tudtunk Ádámmal segíteni, mert két különböző előtalálkozó résztvevői voltunk.
Július 31. – vasárnap. Coimbra-Fatima-Lisszabon.
Hétre a stadionnál kell lennünk. A kicsiktől este elköszöntünk, nem keltjük fel őket. Margarida visszarohan a fogadó zászlóért. Azt mondja, neki az emlékek fontosabbak velünk. Kilométeres sor a reggelihez, közben mindenki megérkezik. Sokan, köztük Tücsiék is nehezen válnak el a fogadó családoktól. A városban mindenfele üres turistabuszok várják utasaikat, hogy elinduljanak Lisszabon irányába.
Fatima. Milliónyi turista, láthatóan készültek ennyi emberre. Az összmagyar csoport elment a magyar keresztútra. Nagy csoportkép Mindszenty bíboros szobránál. Kockaköves út, középen két ember széles lapos burkolat. A keresztúti stációk közben érintjük a Szűzanya megjelenésének szobrát is. Fenn megpihenünk, háromra kell a misére leérnünk.
Mise a tűző napon, páran elmegyünk árnyékba. Itt megtudjuk a lapos útburkolat okát: sokan térdepelve járják végig az utat a különböző helyszínekre. Franciák jönnek két hatalmas zászlóval, ami mellett még a mi egyházmegyéseink is eltörpülnek. Teljes erőből tartják azokat, gyakran cserélve a zászlóvivőt. Mise után várunk. És várunk. Megunjuk, elmegyünk ajándékért vagy fagyiért. Összeszedünk mindenkit, irány
Lisszabon.
Buszon útközben jéghideg van, sokan meg is fáztak közben. Csomagátvétel, Eszti ismét kijön hozzánk. Indulás az iskolába. Görög csoport, busszal jöttek. Kb. 4000 km és 40 óra folyamatos buszút. Bevállalósak. Fiúk tantermekben, lányok a sportcsarnokban kapnak helyet. Fogalmazzunk úgy, hogy a riói szállásnál még ez is jobb. Zuhanyban csak hideg víz van, ebben a melegben kevésbé érdekel minket. Indulás a kártyánkkal vacsoráért. Kilométeres sor, már ami nyitva van. Ádámmal poénkodunk egy nagy boltnál, hogy akár itt is adhatnának kaját. Lujzi nem poénkodik, hanem bemegy és megkérdi a biztonsági őrt. Talált, süllyedt, még válogathatunk is, miből álljon a vacsoracsomag.
H.K.
A beszámoló 2. részét itt találod.
A 4. rész itt olvasható.
A fatimai zarándoklatról itt olvashatsz bővebben.
