Fontos, hogy mi, keresztények megteremtsük a saját bulikultúránkat. Tudjunk úgy bulizni, szórakozni, sportolni, hogy Jézus örömét lelje bennünk. Olyan zenéket válogassunk, ami közösségi, másrészt szövegükben ne meghasonlottságot tükrözzenek, vagyis a keresztény értékekkel ne legyenek összeegyeztethetetlenek. (Agresszív, durva vagy szexuális tartalmú dolog ne legyen benne).
Törekednünk kell, hogy minél tisztább legyen a bulikultúránk, és legyen bátorságunk arra, hogy ha valami az értékrendünkkel ellenkezik, fölálljunk és elmenjünk. Akkor viszont bűnrészesek vagyunk, ha az erkölcstelen tartalmú zenéket támogatjuk, és nem érzünk bennük semmi problémát, hanem táncunkkal a zene tartalmával való azonosulásunkat fejezzük ki. Talán ettől lényegesen eltér az, amikor becsúszik egy-egy tartalmában nem odaillő zene, amit inkább elszenvedünk, minthogy azonosulnánk vele.
Nagyon fontos lenne, hogy teremtsünk magunknak tiszta forrású szórakozási alkalmakat. Tehát, hogy nálunk biztonságban legyen valaki, pl. hogy ha egy buli van, akkor oda szívesen elengedik a gyerekeiket, mert ott biztonságban vannak. Számot tudjunk adni róla, hogy mi fog ott történni, mi lesz a program. Társasjáték, parti, hogy hogyan lesznek kontrollálva a határok.
