EUCHARISZTIA ÉS MISSZIÓ
Az eucharisztia, mint az Egyház küldetésének (az evangelizációnak) forrása és csúcsa
A beteljesedett küldetés szentsége
„Az evangelizálás ugyanis az Egyház sajátos kegyelme és hivatása, legmélyebb identitása. Az evangelizálásért létezik.” (II. János Pál)
Az eucharisztikus evangelizáció lépései
A szentmise szerkezete és az emmauszi történet elbeszélésének menete mintáját adja az evangelizáció lépéseinek, folyamatának. A történetből látható, hogy végső soron a kenyértörésre irányul, és az eucharisztikus kenyértörés tapasztalatából (Feltámadt az Úr!) fakad az örömteli evangelizáció.
- Az evangelizáció origója Isten megelőző szeretete. „Maga Jézus közeledett hozzájuk.” (Lk 24,15) Az evangelizáció első lépése az, hogy odaszegődünk embertársaink mellé, kísérjük őket életútjukon, és tanúsítjuk számukra Isten megelőző szeretetét. A szentmise legelején ugyancsak ezzel az örömhírrel találkozunk, amikor a pap így köszönti az egybegyűlteket. Dominus vobiscum! Az Úr veletek van!
2. A tanítványok … idegennek látják Jézust, mert valami elhomályosítja a látásukat. Sokszor a bűneink azok, ami miatt képtelenek vagyunk megélni Isten közelségének életadó erejét. Máskor gondjaink, reményvesztettségünk bűvkörébe gabalyodunk. Az evangelizáció második lépésében kérnünk kell Isten irgalmát: „Kérjetek, és adatik nektek!” … Ahogy az emmauszi tanítványokat Jézus megszólította, és beszéltette őket aggodalmaikról, úgy a pap „Könyörögjünk!” felszólítására mi is csendben megfogalmazzuk kéréseinket, melyeket a pap mintegy összegyűjtve (collecta) az Úr elé visz. Az evangelizáltat is éppígy beszéltetnünk kell. Továbbá segíteni abban, hogy Istent személyesen megszólítva bocsánatot kérjen.
3. Ezután maga Jézus beszél a tanítványokhoz (igeliturgia): „Megmagyarázta nekik, amit az Írásokban róla írtak.” (Lk 24,27) … „Hát nem lángolt a szívünk, amikor beszélt hozzánk az úton és kifejtette az Írásokat?” (Lk 24,32) Az evangelizációban ez a hit ébredésének a szakasza, amikor meghirdetjük az evangelizáltnak Isten gyógyító igéit, valamint Jézus Krisztust és az Ő szabadító szeretetét, méghozzá olyan módon, hogy gyógyítóan és reményt adóan érje el az evangelizált konkrét élethelyzeteit.
4. Miután az emmauszi tanítványok a kenyértörésben felismerték Jézust, eltűnt a szemük elől. De felismerték láthatatlan, velük maradó jelenlétét az Eucharisztiában, s megváltozott, örömteli szívvel „visszatértek Jeruzsálembe” (Lk24,33), és csatlakoztak az apostoli Egyház közösségéhez.A szentmise további részében mi is az egész Egyházzal imádkozzuk a Miatyánkot és vesszük magunkhoz az Oltáriszentséget. Az evangelizáció folyamatának befejező lépése akkor valósul meg, amikor elvezetjük a megtért embert az Egyház egy konkrét közösségébe, ahol részesedik a keresztség szentségében, beavatást nyer az Eucharisztia misztériumába, és a bérmálásban elnyeri a Szentlélek ajándékainak teljességét.
Aki felismeri Jézust a kenyértörésről, … az nem tarthatja meg magának ezt az örömet, hanem „még abban az órában” (Lk 24,33) útra kel, hogy maga is evangelizáljon másokat, akik még nem ismerik az Úr szeretetét. Erre hív a szentmise végén Jézus küldetési parancsa: „Ite!”, „Menjetek!”
Nos, megyünk?
