A Szentatya katekézise a hit és értelem közötti kapcsolatról
XVI. Benedek pápa november 21-én, szerdán délelőtt a vatikáni VI. Pál teremben találkozott a több ezer zarándokkal a hagyományos általános kihallgatás során. A Hit évében új katekézis-sorozatba kezdett, amelynek keretében most az Istenbe vetett hit ésszerűségéről elmélkedett. A hit valós ismeretet jelent Istenről, olyan tudást, amely ízt ad az életnek és boldogságot a létezésnek. A hitet a másokért való önfeláldozásban, felajánlásban lehet kifejezni, Isten szeretete pedig felnyitja a szemet és segít megismerni az igaz valóságot. Isten ismerete tehát a hit megtapasztalása, amelyhez intellektuális és morális utat kell követni.
Ami az Istenbe vetett hit ésszerűségét illeti, a Szentatya katekézisében kifejtette: a katolikus hit szerint Isten nem egy abszurd dolog, hanem misztérium. A misztérium pedig nem irracionális, hanem az értelem, a jelentés és az igazság gazdagsága. Isten közel jött az emberhez és felajánlotta neki a megismerést teremtményi értelme korlátainak megfelelően, és ezzel egy időben kegyelmével megvilágította az értelmet, új horizontokat nyitott meg előtte, amelyek végtelenek. A hit tehát ösztönzést jelent a folyamatos igazságkeresésre – magyarázta a Szentatya a zarándokoknak, majd kifejtette, hogy egyes modern gondolkodók szerint az emberi értelem bizonyos szempontból nem képes teljességében befogadni a hit dogmáit.
Ez az azonban nem igaz – állapította meg a pápa. A katolikus hagyomány nagy mesterei bizonyítják ennek ellenkezőjét. Ilyen pl. Szent Ágoston, aki megtérése előtt nagy odaadással kereste az igazságot az akkori filozófiai megfontolások segítésével, de mégis elégedetlen maradt. Fáradalmas törekvései Ágoston számára egyfajta pedagógiát jelentettek a Krisztus Igazságával való találkozásra. Az értelem és a hit nem idegenek egymás számára, hanem mindkettő feltétele a misztérium megértésének, felfogásának.
A katolikus hit tehát ésszerű és bizalommal van az emberi értelem iránt – fejtette ki Benedek pápa. Az I. Vatikáni Zsinat Dei Filius k. konstitúciója leszögezi, hogy az értelem képes megbizonyosodni Isten létezéséről az alkotás útján keresztül, azonban csakis a hit számára válik lehetővé a könnyed, hibák nélküli, biztos megismerés.
A „megérteni” és „hinni” fogalmak közötti termékeny kapcsolaton alapul a tudomány és a hit közötti virtuóz kötelék is. A tudományos kutatás mindig új ismereteket tár elénk az emberről és a kozmoszról szóló igazságokról. Az emberiség valódi java, amelyhez a hiten keresztül jutunk el, utat nyit a felfedezések helyes iránya felé. Azokat a kutatásokat kell támogatni, amelyek az élet szolgálatában állnak, pl. a betegségeket vagy a földünket és az univerzumot érintő felfedezéseket annak tudatában, hogy az ember a teremtés csúcsa, ezért a teremtett világot védelmeznie kell és lakhatóvá kell tennie azt – hangsúlyozta a Szentatya. A tudomány tehát a hit szövetségese Isten tervének megismerése során a világegyetemben. A hit lehetővé teszi, hogy a tudományos fejlődés az ember java és az igazság érdekében valósuljon meg hűséggel Isten tervéhez – tanította XVI. Benedek pápa.
radiovaticana.va
