Ide jön majd a Dél-Duna Régió facebook oldala
vasárnap, február 23, 2020
HungaRioMindenkinek

RIO! RIO! HUN-GA-RIO!

Rio de Janeiróba ugyan nem, de Pécsre mi is eljutottunk az ott megrendezett ifjúsági találkozóra, a HungaRióra. Már az első napon közel 1500 magyar fiatal gyűlt össze, és a hét során ez a szám csak tovább növekedett. Az utolsó napokban már nagyjából 1800-an voltunk.

DSC_0061 copyJúlius utolsó hetén voltunk ott, és eszünkbe sem jutott panaszkodni arra, hogy túlságosan hideg lenne. Rettentő hőség volt, de ez sem tántorított el bennünket. A melegen kívül bizony akadtak még próbatételek… Például megérkezésünkkor regisztrálnunk kellett, ami nem kevés türelmet kívánt mind a résztvevőktől, mind az önkéntesektől. Ám az itt szerzett „sérelmeket” kompenzálták az igen gyors ételosztásokkal. 🙂

A nyitó szentmise főcelebránsa, Dr. Udvardy György pécsi megyéspüspök több pappal együtt végigkísérte hetünket, és egy-egy napra más püspökök is ellátogattak (pl. a mi Beer Miklós püspökünk is). Így a napi szentmiséken 40-50 pap vett részt. Nem csak azért voltak ott, hogy a szentáldozás gördülékenyebben menjen, hanem értünk voltak ott. Sokunknak rengeteget jelentett az, hogy különböző szerzetesrendek képviselői is eljöttek közénk.

Minden napnak volt valami témája: találkozás, reménység, kiengesztelődés, és persze egy-egy előadót, tanúságtevőt is meghallgattunk ezekkel kapcsolatban. A délelőtti előadásokat ún. műhelyek követték, ahol a hallottakat kisebb csoportokban dolgoztuk fel különféle módon. Este kerültek sorra a tanúságtételek, illetve rövid előadások. Eljött például Böjte Csaba testvér is mindannyiunk örömére, aki a reménykedésre, az Úrban való bizakodásra, a béketűrésre buzdított minket a gyermek Jézus példájából kiindulva. A gyermek Jézuséból, aki olyan körülmények között jött világra, ami emberhez nem méltó, mégsem nyílt panaszra ajka. Megtehette volna, hogy azt mondja atyjának: „Tudod mit Mennyei Atyám? Váltsa meg ezeket, aki akarja…” És Ő ezt mégsem tette, elfogadta a nehézséget. „Felmerül az a kérdés, hogy mennyire tudom a nehézségeket elviselni? Ha valaki megbánt engem, tovább tudok-e menni szeretettel, béketűrően? …És a nagy Isten azért lett gyermekké, mert azt akarja, hogy legyünk jókedvűek!”

A délutánok szabadok voltak, rengeteg programlehetőséget kínáltak. A Szent István téren elhelyezett sátrak alatt megismerkedhettünk a találkozón is jelenlévő közösségekkel. Tanulhattunk szalézi táncokat, és múzeumokat látogathattunk meg. Ha valaki imádkozni akart, vagy éppen beszélgetni egy katolikus politikussal (Rétvári Bence), az nyugodtan megtehette, mert erre is volt lehetőség.

Egy ifjúsági találkozón természetesen nem maradhat el a megfelelő hanghatás sem. A Ladik fesztivál kiváló délutáni kikapcsolódást jelentett. Nagy élvezettel és nagy gombóc fagyikkal vettünk rajta részt. A HungaRiós résztvevők között is voltak fellépőink (ZöldGomb, Katolikus Shalom közösség…), ők igazán nagy sikert arattak. Több helyszínen is voltak koncertek. Az egyik kedvelt helyszínünk a Széchenyi tér volt, ahol a szökőkutak jelenléte meghatározó volt… A hangulat mindig mindenhol fergeteges volt! Vagy együtt ugráltunk és tomboltunk a színpad előtt a sportcsarnokban, vagy együtt táncoltunk a forró kövön a téren, és utána együtt ugrottunk a vízbe, hogy lehűsítsük a lábunkat a következő tánc előtt. Ez tovább folytatódott az este folyamán, amikor már az egész bagázs, az az 1500-1800 fiatal együtt ült vagy állt a Dóm téren, és a meghívott előadókat hallgatta, vagy éppen a meghívott előadókkal énekelt. Gondolok itt mondjuk a Bolyki Brothers-re, akik még egy HungaRiós himnuszt is komponáltak, és megtanították azt nekünk. Számomra hatalmas élmény volt az (és azt hiszem, ezzel nem vagyok egyedül), hogy amikor Bolykiék énekeltek, a templom harangja, valahogy mindig a legmegfelelőbb pillanatban kondult meg. A hideg kirázott tőle.

Természetesen a táncház sem maradhatott ki a hét programjai közül. Majdnem minden este a Jászok együttes  biztosított nekünk népi zenét (amiben tisza menti régiónk kisebb testvérei is zenélnek), és néptánc tanítását is. Ezt a lehetőséget is sokan kihasználták.

Örömmel jelentem, hogy a Váci Egyházmegyén belül is folyamatosan terjedő Új szív (Pintér Béla-dal), meghódította Pécset is! Az önkéntesek táncolták el, miután Ferenc pápa élő kapcsolásban megköszönte az ő munkájukat is. Már a gyakorlás során villantott mosolyukat és jókedvüket is öröm volt látni, hát még amikor felmentek a színpadra és elkezdtek ott, a kanárisárga „RENDEZŐ” feliratú mellényükben táncolni! És az ő örömük megfertőzött mindenkit a Dóm téren. A táncról és a vigadozásról készült videót meg is nézhetitek a youtube-on:

Az utolsó nap legfontosabb eseménye a karneváli felvonulás volt. Én az elején, mint külső szemlélő vettem részt, csak később csatlakoztam a menethez. Hát, fergeteges látvány volt! Özönlött a rengeteg ember, a sok-sok nemzetet jelképező zászlókkal a kezükben, eszméletlen volt… Aztán persze, mikor már mi is besoroltunk, már azért volt klassz a vonulás. A sor végére kerültünk, és amikor egy-két hosszú hullám végigment a tömegen, mi láttuk az egészet.

A karnevál után derült fény a nyílt titokra, miszerint a következő ifjúsági világtalálkozó otthona 2016-ban Krakkó lesz. Sokan már ott helyben kijelentettük, hogy oda biztosan megyünk. Én is tervezem, és remélem, 3 év múlva tényleg el tudok majd menni a többiekkel. Mert ha adódik lehetőség egy ilyen élményre – mint amilyet a HungaRio is nyújtott –, akkor azt ha lehet, ki kell használni.

 

Cseri Emília

 

Természetesen a mente.hu önkéntes médiamissziósai sem tétlenkedtek, és elhozták nektek a pécsi élményeket képekben.