Ide jön majd a Dél-Duna Régió facebook oldala
Múlt a jelenben

Milyen nyelveken beszélt Jézus?

„Jézus itt élt, ezen a földön és héberül beszélt” – mondta Benjamin Netanjahu idén májusban az Izraelbe látogató Ferenc pápával való eszmecsere közben, utalva a judaizmus és a kereszténység közti szoros kapcsolatra. „Arámiul” – vetette közbe a pápa, mire a kormányfő így vágta ki magát: „arámiul beszélt, de tudott héberül is.” A politikai, valamint a közel-keleti problémák (például Jeruzsálem hovatartozásának kérdése) érintettségén túl felvetődhet bennünk az izgalmas kérdés: milyen nyelveken tudott Jézus?

A mai Izraelben használatos nyelv a héber, így sokan úgy gondolják, hogy a Megváltó is ezen a nyelven beszélt egykoron. Azonban két okból kifolyólag is tévednek. Egyrészt a mai héber nyelvet a 19. század végén hozta létre egy Ben Yehuda nevű litván zsidó, hogy a Palesztinába a világ számtalan részéről beözönlő zsidóságnak legyen egy közös és modern nyelve. Másrészt kétezer évvel ezelőtt e területen az afroázsiai nyelvcsalád sémi ágába tartozó arámi volt a beszélt nyelv.

The Sermon on the Mount Carl Bloch, 1890A Kánaán néven nevezett közel-keleti föld fontos stratégiai terület volt a történelem során, így egy nép huzamosabb ideig képtelen volt megtartani. A sorozatos hódoltatások miatt a nyelve sem volt mindig azonos. Ábrahám utódai kezdetben a szemita dialektust beszélték, majd átvették a kánaániták fejlettebb nyelvét, amelyet az Egyiptomból történő kivonulás után már hébernek neveztek, s ezen a nyelven készültek az ősi vallási iratok, például Mózes könyve. Az Ígéret földjének Kr. e. 587-es babiloni leigázása után a hódítók révén az Irántól Egyiptomig terjedő terület lingua francája, vagyis a mindenki által használt közvetítőnyelve, a ma már a kihalás szélén álló arámi terjedt el a mai Izrael területén is. Az asszírok és a perzsák diplomáciai nyelve a kivonulásuk után is megmaradt, a zsidók anyanyelvévé vált, s legjobb tudomásunk szerint Krisztus is ezen a nyelven kommunikált. Azonban Netanjahunak is igaza volt, ugyanis az ősi bibliai szövegek héberül íródtak, így Jézus minden bizonnyal – az írástudókhoz hasonlóan, ám a zsidók többségével ellentétben – ismerte e nyelvet is.

Az erős asszimilációs nyomás ellenére a héber fennmaradt, s szent nyelvvé vált, amelyet azonban csak egy nagyon szűk réteg értett, így a zsinagógákban arámiul tanítottak a rabbik (ugyanez volt a helyzet Európában a latinnal). A tényt, hogy Jézus anyanyelve arámi (mégpedig a galileai tájszólás) volt, alátámasztja Márk evangéliuma is, amely többször is arámi szavakat adott Jézus szájába: ilyen volt például a Talitha kúmi! (Leány, kelj fel, Mk 5,41) vagy az Éloi, Éloi! Lámmá szábáktáni? (Istenem, Istenem, miért hagytál el engem, Mk 14,34), amelyet halála előtt mondott.

E két nyelven kívül még három szokott felvetődni Jézus nyelvismerete kapcsán: a görög, a latin, valamint az arab. Ez utóbbit szinte biztos, hogy nem ismerte Krisztus, ugyanis az ekkor még nem hatolt be Palesztina területére. A latin logikusnak tűnhetne, mivel a terület hivatalosan már római provincia volt, azonban a romanizáció még alig volt megfigyelhető (a 66-70-es zsidó háború után következik a teljes beolvadás), ennek ellenére Jézus érthetett néhány latin szót.

Kulcsár Ádám