Ide jön majd a Dél-Duna Régió facebook oldala
hétfő, szeptember 23, 2019
Lelki apró

Jézus és a nyúl esete…

-Szia. Figyumá’, beszéljük meg mikor és hol talizzunk, meg, hogy kinél kezdünk, kihez menjünk stb OK?

-Rendben Józsi, annyi legyen, hogy a feltámadás mise lesz a legelső reggeli progi, viszont a locsolkodásos körmenetnél Gizikét hagyjuk utoljára, mert nála sokat kell enni jó? Amúgy szeretném, ha segítenél összeszedni a húsvéti cikkemhez néhány infót.

-Sanyikám a google a barátunk, én majd keresem, te jegyzetelsz.

-Húsvét, Easter, Ostern, Pészach, Pascua, Paste, nyúl, tojás, bárány, sonka, barkaág, macesz, nagyböjt, pálma vasárnap, keresztút, locsolkodás.  Első hallásra különféle, egymástól merőben eltérő fogalmaknak tűnnek, de mégis, ha kicsit mélyebbről tekintjük, összefüggő is lehet.

-Na persze, engem ne hülyíts, ezeknek semmi közük egymáshoz. A húsvét arról szól, hogy elmegyek a haverokkal locsolkodni, szigorúan szódával. Itt-ott megiszunk ezt-azt, jókat eszünk, majd enyhén olvadozó csokival a zsebbe’, hímes tojással a szatyorba továbbállunk a következő delikvenshez. Minden küszöbön felcsendül a –Szabad-e locsolni, Adjá pénzt oszt jóvan és társai. De nekem ne meséld be, hogy ezeknek a ZAGYVA kifejezéseknek közük van egymáshoz Sanyikám, mert MENTEn lehidalok.

-A keresztény hitvilág legnagyobb ünnepe, Jézus Krisztus kereszthalála és feltámadása minden katolikusban a várakozást, a szeretetet jelképezi.

-Eddig stimmel.

-Angolszász és germán nyelvterületen főleg az Easter, Oster kifejezés maradt fenn, ami Ostara istennő nevéből ered, akinek ünnepe a tavaszi napéjegyenlőséggel esett egybe. Ekkor ünneplik a zsidók is a pészach-ot ami elkerülést jelent és az egyiptomi rabságból való szabadulásra utal vissza. Jézus az utolsó vacsorát is pészach ünnepén ülte tanítványaival.

– Na jó, eddig minden egybevág, tények, történelem, kis kutakodás, wikipédia megvolt. De honnan fogjuk megtudni, hogyan jön mégis össze a tavasz, húsvét, a szeretet és Jézus feltámadása? Miért van a barkaág, de legfőképpen mit keres a nyúl Krisztus ünnepén?

-Hagyjad már a nyulat, először a böjtnek nézzünk utána. Nos…

-A nagyböjt a húsvétot megelőző 40 napig tart, hamvazószerdától, húsvét vasárnapig. A korábbinál az előző évi barkaágat elégetik, majd a hamvazkodásnál emlékeztetnek minket, hogy porból lettünk és porrá leszünk.

-Aha, fain. Én azt hallottam, hogy a böjtnek egészségmegőrző szerepe is volt. Például elmosták a zsíros edényeket és onnantól a 40 nap alatt nem ettek állati eredetű ételeket, margarint használtak, kenyeret és zöldséget, gyümölcsöket fogyasztottak.

-Jó de mára ez már kikopott, a mi családunk is csak a péntekeket tartja meg. Halat szoktunk enni akkor, vagy tényleg csak kenyeret, zöldséget.

-Na haladjunk tovább. Nagyhét, tudjuk, hogy virágvasárnaptól húsvét vasárnapig tart, megszentelik a barkát, ez a Dominicca palmarum, vagyis a pálmavasárnap. Nagycsütörtökön elhallgatnak a harangok. De miért?

-Azt tartják, Rómába mennek gyászolni Jézust.

-Ja, tényleg ilyenkor kell a kereplő, hogy azzal csapjanak zajt. Nagypéntek pedig a gyász és a legszigorúbb böjt napja. Egyszer ilyenkor voltam Rómában és végigmentem Via Crucis stációin, nagyon messziről láttam II. János Pál pápát, rengeteg ember volt. Nagyszombaton újra szólnak a harangok, ugye ekkor van a víz és tűzszentelés. Az új tűz a reményt szimbolizálja. Húsvét vasárnap pedig a feltámadás, megszentelik az ételt, ekkor már mehet az eszem-iszom.

-Na végre eljutottunk a locsolkodós részhez, amúgy ezeket mind bele akarod írni a cikkedbe? Az emberek halálra unják magukat, a sok ténytől. Térjünk rá Jézus és a nyúl esetére.

-Nos, hát azt tudjuk, hogy a tojás ősi termékenységi szimbólum, a barkaágat letisztáztuk az előbb, szerintem a bárány sem kérdéses, görögben amúgy nincs húsvét báránysült nélkül. A locsolkodásról már a 17. századból is vannak emlékek, hova tovább, azt is hallottam, hogy a Bibliai időkben a feltámadt Jézus sírjánál ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni egy dézsa vízzel. Szóval szerintem ez is klappol, de még mindig a nyúl a problémás.

-Megvan! A nyúl jelképe Németországból ered, de nálunk csak a 19. században honosodott meg. A húsvéti holdban egy nyúl jelképét vélték anno felfedezni valamint az állat szaporasága miatt is termékenységi szimbólumnak tekintették, mint a tojást.

-Ezt nem gondoltam volna, így végülis érthető, hogy ahogyan a világ változik, úgy változnak a szokásaink egyre több néptől veszünk át mindenféle habitust. Ahogy telik az idő, saját képünkre formáljuk szokásainkat, magunk ízlése szerint alakítjuk az életünket. Mindegy hogy locsolkodunk, barkázunk, kidíszítjük-e a házat mindenféle apró kütyüvel és mütyürrel, nyuszival tojással, amíg együtt van a család. Ami örök, az a szeretet, a várakozás, az együtt ünneplés és a hitünk megélése.

-És az, hogy Gizikét hagyjuk utoljára…

Csuberda Orsi 
Zagyva mente