Bizonyára már többen is észrevettétek, hogy az Ifiirodától kapott levelek végén megváltozott egy név. Tóth Klári a Váci Egyházmegyei Ifjúsági Iroda vezetője szeptember óta. Verőcei Gábor készített vele egy rövid interjút, hogy egy kicsit közelebbről is megismerhessétek Klárit.
Mi az amit érdemes tudni Rólad?
Gyáli vagyok, 6 testvérem van. Most végeztem az egyetemen, Pesten. Közösségi részről: a gyáli Szent István templomot építőkből nőtt ki a szüleim családos köre, összejöveteleikből származnak első, a mai napig meghatározó közösségi élményeim. Azóta több közösséghez is tartozom – nemcsak Gyálhoz -, nagyon szeretem őket.
Hobbim… hm, hát, annyi mindent csinálnék legszívesebben, hogy ahhoz 15 párhuzamos élet kellene. 🙂 Az egy életemben, amim van, hobbim például: a zenélés; együtt lenni emberekkel, mindenféle formában; napfelkeltenézés; éjjeli Budapest-séta.
Van-e valami sajátságod, csak Rád jellemző paramétered? (pl. állathangon tudsz beszélni… vagy vezethetsz buszt… bármi 😀 )
Nagyon szeretek az utcákon sétálni csak úgy, és mindenféle ember szemével elképzelni az életüket, az adott épületek között. Sokszor elmerülök ezekben az utcákban, ha egyáltalán ez „paraméternek” számít. 🙂 Más most nem jut eszembe.
Mennyire folytál bele eddig a régiós életbe? Melyik régióhoz kötődtél eddig, milyen táborokban, ifis programokon vettél részt?
Körülbelül 12 éve csöppentem bele. A Dél-Duna őstalálkozói közül voltam egy-kettőn, még a nővéreim vittek csöpp kishúgiként. Aztán 2007-ben jött egy nagy frissülés a régiónkban, 2008-ban megvolt az első táborunk, 2009-ben pedig Laci atya rám bízta a tábor vezetését egyik barátommal egyetemben, utána meg egyből a régió vezetését. 2007 előtt sok találkozón voltam, azóta pedig nem nagyon hagyok ki egyet sem, ami DD-s, illetve ha időm engedi, átlátogatok más régiókba is, vagy más lelkiségekbe. Szeretem az egészet!
Mennyire érdekel a rendezvényszervezés, a humánerőforrás-menedzselés? 🙂
Hát, elég komolyan hangzik ez a megfogalmazás. 😀 A rendezvényszervezés és humánerőforrás-menedzselés 🙂 nem igazán érdekel, csak annyiban, amennyiben a fiatalokról, magukról az emberekről és a személyes kapcsolatokról szól. Ez esetben viszont nagyon.
Hogyan tekintesz a Laci atyával való közös munkád elébe? Vannak-e várakozások? Milyen a lelkesedésed?
Örömmel gondolok az egészre. Nagy ajándék, hogy Laci atyával dolgozhatok, nagyon hálás vagyok érte Istennek. Rengeteg várakozás van bennem, legfőképp az, hogy Isten mit akar és fog kihozni ebből az egészből. A lelkesedésem egyelőre megvan, az utóbbi években már jó pár helyzet kipróbálta, ezért úgy tűnik, ez nemcsak kezdeti lendület. Van, hogy egy 12 órás nap után nagyon fáradtan és kimerülten megyek haza, de örömömben dalolászok, én is meglepődöm néha… Remélem, a lényeg nem is fog változni.
Van-e valami irányelved az Irodára, a régiós ifis programokra és életvezetésre vonatkozóan?
Szeretném, ha mindenki, akivel találkozunk, dolgozunk, megértené, hogy magyarok vagy sem, ilyen vagy olyan vallásúak, különböző lelkiségiek, nem vagyunk ellenségek, hanem azért vagyunk, hogy gazdagítsuk egymást. Ez nagyon nagy örömöt ad annak, aki partner benne. Ezen belül nagyon sok irány, lehetőség van, amit először a kis körökben szeretnék és igyekszem megélni.
Amellett, hogy Klárinak, mint új mentés munkatársnak, sok szép évet és rendületlen kitartást kívánunk az Ifiiroda életében, szeretnénk a korábbi irodavezetőnek, Cseri Sárinak megköszönni a 4 éves töretlen, precíz munkáját. Sajnos többféle találgatás is szárnyra kelt távozásával kapcsolatban, ezeket ezúton is próbáljuk helyretenni. Sári szeretne a továbbiakban a saját szakterületén elhelyezkedni, ezért nem hosszabbította meg a szerződését.
